Nem segít a kamat a GDP-n

Bár a gazdasági növekedés érdekében nagy szükség volna  kamatcsökkentésre, és egyes elemzők is lehetségesnek tartották ezt a lépést rövid időn belül, a jegybank döntéshozói másképp látták a helyzetet tegnap. Maradt Magyarországon a hatszázalékos alapkamat, ami a jelek szerint jó ideig nem is változik.

Változatlan szinten, hat százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa tegnap. – Egy javaslat volt és egyhangú döntés született – jelentette ki Simor András, az MNB elnöke sajtótájékoztatóján. Mint mondta, továbbra is azzal számolnak, hogy 2012 végére érheti el a célt az infláció Magyarországon, s ennek érdekében huzamosabb ideig a jelenlegi kamatszint fenntartására lesz szükség. Szerinte az elmúlt hónapok inflációs adatai nem okoztak meglepetést, s a költségsokkok miatt idén öszszességében meghaladhatja a három százalékot az árdrágulás mértéke.
– A reálgazdaság mutatói a vártnál kedvezőtlenebbül alakultak – jegyezte meg a jegybank vezetője. Simor András arra is kitért, hogy globális szinten a gazdaság lassulóban van, s ez Magyarországon is érezteti a hatását. Ennek ellenére a növekedés fő motorja – tette hozzá – továbbra is az export marad, a fogyasztás élénkülését akadályozza a svájci frank erősödése. Simor szerint csak az államháztartás részletes adatainak a közzététele után lehet azt megítélni, hogy a külső környezet romlása mekkora kiigazítást tesz szükségessé idén. A jegybank elnöke biztatónak tartja azt, hogy múlt héten a miniszterelnök határozottan kiállt a három százalék alatti hiánycél mellett.
Szakmai vélemények szerint az elmúlt három hónap vártnál alacsonyabb inflációja és az állampapírok iránti élénk kereslet lehetővé tette volna tegnap a kamat csökkentését. Hazai és külföldi elemzők is azzal számoltak az elmúlt napokban, hogy fél éven belül 50 bázisponttal csökken a magyar alapkamat. A ráta mérséklése ráadásul a GDP-növekedésben is segíthetne, hozzájárulhatna ahhoz, hogy a gazdasági növekedés ne kizárólag az exporton múljon. – A magyar GDP növekedését akár 0,5–1 százalékkal is megtámogathatta volna egy kamatcsökkentés – hangsúlyozta lapunknak Giday András közgazdász. Szerinte ősszel beindulhat egy kamatvágási hullám a régióban, ahol már most is jóval alacsonyabb kamatok vannak érvényben, s ebbe a folyamatba előbb-utóbb be szokott kapcsolódni az MNB is. – Egymás után dőlnek meg az MNB érvei a magas kamat mellett, mostanra a korábbi előrejelzésekkel ellentétben az infláció megközelítette a három százalékos célt – mutatott rá lapunknak Boros Imre közgazdász. A szakember megjegyezte, hogy jelentős pozitív lelki hatása lett volna a kamatvágásnak, a monetáris lazítással szerinte az MNB azt üzente volna, hogy a kormány és a jegybank ugyanazon a célon dolgozik.
Tegnap a monetáris tanács az inflációs célról is döntött. 2013-tól további három évre maradt a három százalékos terv Magyarországon az árdrágulás mértékével kapcsolatban.