Norvég siker, pályán kívül is

A Magyar Kézilabda-szövetség elnöksége tegnapi ülésén női szövetségi kapitánnyá nevezte ki a norvég Karl Erik Böhnt, a Győrbe szerződött klasszis beállós, Heidi Löke gyermekének apját. Ez nem intimpistáskodás, hanem lényegi elem, hiszen az új szakvezető másfél hónapja élettársi minőségben érkezett hazánkba – innen rukkolt előre, mindjárt a sportág egyik legmagasabb presztízsű posztjára.

Ballai Attila
2011. 09. 09. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Karl Erik Böhn a magyar kézilabdázás történetének első külföldi szövetségi kapitánya; e tényen túl inkább kiválasztásának módja mondatja velünk, hogy az MKSZ vezérkara a lehető legkockázatosabb döntést hozta. Mert kinevezhette volna Kovács Pétert, akinek játékos-, majd edzői pályafutása alapján egyszer szinte alanyi jogon járt volna e tisztség, de most már valószínűleg örökre lemarad róla. Vagy Hajdu Jánost, akiről az internetes fórumok arctalan gyűlöletkommandója elképesztő véleményeket alkotott, de ez remélhetőleg kevesebbet nyomott a latban, mint a pekingi olimpia 4. helyezése.
Böhn urat ezzel szemben igazából nem ismerjük. Persze, persze, játékosként norvég válogatott volt, majd ugyanennél az alakulatnál másodedzősködött, a Drammen férfi és a Larvik női együttesét trenírozta, eme egyenes pályaív alapján igazán megszolgálta a bizalmat. Mármint a hazájában – nálunk viszont e bizalom csak megelőlegezett lehet. Mert nem tapasztalhattuk meg a habitusát, a munkamódszereit, nem sejthetjük, hogy tudása, képzettsége mennyire ültethető át egy számára egészen idegen közegbe, ahol a sportolók és a civilek is tipikus közép-európai mentális és fizikai előélettel, kódoltsággal rendelkeznek, valamint az is talány, miképpen fog kommunikálni a nyelvi és egyéb korlátait makacsul őrző magyar valósággal.
Ezek természetesen a mi kételyeink, az új kapitány a tegnapi bemutatkozó sajtótájékoztatón bizakodó és rokonszenves volt. Magyarul kívánt jó napot, elnézést kért, amiért még nem sajátította el a nyelvünket, de rögtön hozzátette, már tanulja. Kijelentette, Siti Beátát kérné fel asszisztensének, aki amellett, hogy remek irányító volt, angolul és dánul is beszél. Bevallotta, nagy meglepetés számára a kapitányi kinevezése – még szép, hiszen gyermekét nevelni jött, ehelyett az ország talán legnépszerűbb sportolói közösségét bízták rá –, ezen túl is csupa olyasmit mondott, amit ilyen helyzetben illik és kell: „Az egyik legjelentősebb pozícióba kerültem a női kézilabdázásban, megpróbálom a jó magyaros és norvég stílust ötvözni. Hat hete élek itt, de amit láttam, lenyűgözött, például az, ahogyan a magyarok edzenek, a fiatalok is hetente tíz alkalommal. Jó viszonyt szeretnék ápolni az edző kollégákkal, mert mindannyian egy csónakban evezünk, és bár tudom, hogy a magyar labdarúgásnak már voltak külföldi szövetségi kapitányai, azt a helyzetet a kézilabdával nem lehet összehasonlítani, mert a futball egészen más dimenzió.”
A szövetség új elnöke, Vetési Iván elmondta, a kontraktus akár 2016-ig is szólhat, ám az a világversenyeken elért eredmények tükrében felülvizsgálható, majd hozzátette, Böhn szerződése időtartamát attól függetlenül kitölti, hogyan alakul Heidi Löke karrierje.
E tekintetben szinte egyszerűsíti a szituációt, hogy a magyar csapat nem jutott ki a decemberi, brazíliai vb-re. Hiszen az asszony nyugodtan utazhat a norvégokkal, az ember az eredeti terveknek megfelelően addig vigyáz a gyerekre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.