Karl Erik Böhn a magyar kézilabdázás történetének első külföldi szövetségi kapitánya; e tényen túl inkább kiválasztásának módja mondatja velünk, hogy az MKSZ vezérkara a lehető legkockázatosabb döntést hozta. Mert kinevezhette volna Kovács Pétert, akinek játékos-, majd edzői pályafutása alapján egyszer szinte alanyi jogon járt volna e tisztség, de most már valószínűleg örökre lemarad róla. Vagy Hajdu Jánost, akiről az internetes fórumok arctalan gyűlöletkommandója elképesztő véleményeket alkotott, de ez remélhetőleg kevesebbet nyomott a latban, mint a pekingi olimpia 4. helyezése.
Böhn urat ezzel szemben igazából nem ismerjük. Persze, persze, játékosként norvég válogatott volt, majd ugyanennél az alakulatnál másodedzősködött, a Drammen férfi és a Larvik női együttesét trenírozta, eme egyenes pályaív alapján igazán megszolgálta a bizalmat. Mármint a hazájában – nálunk viszont e bizalom csak megelőlegezett lehet. Mert nem tapasztalhattuk meg a habitusát, a munkamódszereit, nem sejthetjük, hogy tudása, képzettsége mennyire ültethető át egy számára egészen idegen közegbe, ahol a sportolók és a civilek is tipikus közép-európai mentális és fizikai előélettel, kódoltsággal rendelkeznek, valamint az is talány, miképpen fog kommunikálni a nyelvi és egyéb korlátait makacsul őrző magyar valósággal.
Ezek természetesen a mi kételyeink, az új kapitány a tegnapi bemutatkozó sajtótájékoztatón bizakodó és rokonszenves volt. Magyarul kívánt jó napot, elnézést kért, amiért még nem sajátította el a nyelvünket, de rögtön hozzátette, már tanulja. Kijelentette, Siti Beátát kérné fel asszisztensének, aki amellett, hogy remek irányító volt, angolul és dánul is beszél. Bevallotta, nagy meglepetés számára a kapitányi kinevezése – még szép, hiszen gyermekét nevelni jött, ehelyett az ország talán legnépszerűbb sportolói közösségét bízták rá –, ezen túl is csupa olyasmit mondott, amit ilyen helyzetben illik és kell: „Az egyik legjelentősebb pozícióba kerültem a női kézilabdázásban, megpróbálom a jó magyaros és norvég stílust ötvözni. Hat hete élek itt, de amit láttam, lenyűgözött, például az, ahogyan a magyarok edzenek, a fiatalok is hetente tíz alkalommal. Jó viszonyt szeretnék ápolni az edző kollégákkal, mert mindannyian egy csónakban evezünk, és bár tudom, hogy a magyar labdarúgásnak már voltak külföldi szövetségi kapitányai, azt a helyzetet a kézilabdával nem lehet összehasonlítani, mert a futball egészen más dimenzió.”
A szövetség új elnöke, Vetési Iván elmondta, a kontraktus akár 2016-ig is szólhat, ám az a világversenyeken elért eredmények tükrében felülvizsgálható, majd hozzátette, Böhn szerződése időtartamát attól függetlenül kitölti, hogyan alakul Heidi Löke karrierje.
E tekintetben szinte egyszerűsíti a szituációt, hogy a magyar csapat nem jutott ki a decemberi, brazíliai vb-re. Hiszen az asszony nyugodtan utazhat a norvégokkal, az ember az eredeti terveknek megfelelően addig vigyáz a gyerekre.
Ezt üzenték Magyar Péternek az emberek