Bajnai Gordon volt miniszterelnököt másodszorra hallgatták ki tanúként a Sukoróra tervezett kaszinóval kapcsolatban a Központi Nyomozó Főügyészségen. A politikus reggel nyolc órától délután négyig volt bent az épületben, ahonnan autóval távozott, így kérdéseket nem lehetett neki feltenni.
Fazekas Géza, a főügyészség szóvivője hangsúlyozta: a volt miniszterelnök folytatólagos kihallgatása azért vált szükségessé, mert az első vallomása óta eltelt időben további, akkor még nem ismert adatok és körülmények merültek fel. Bajnai Gordon tegnapi kihallgatása során különböző okiratokat tártak elé, ám ezekről, illetve a kihallgatáson elhangzottakról Fazekas nem árult el részleteket. A politikust mára is beidézték.
Bajnai az MTI-hez eljuttatott közleményében összefoglalta véleményét az eljárásról és a King’s City beruházásról. A volt kormányfő hangsúlyozta, a magyar államot szerinte nem érheti kár a sukorói kaszinóberuházás miatt, az „ellentmondásos” körülmények között lebonyolított telekcsereügyletet ugyanis Oszkó Péter volt pénzügyminiszter megtámadta a bíróságon.
*
Bajnai kifejtette, a bíróság ezután vagy jogszerűnek ismeri el a telekcserét, vagy az eredeti állapot visszaállításáról dönt. Az ügyészség hűtlen kezelés és csalás gyanúja miatt folytat eljárást, amely cselekményeknek az előkészülete, kísérlete is bűncselekmény a Btk. szerint, tehát a felelősségre vonásnak nem feltétlenül kell kapcsolódnia károkozáshoz.
Bajnai Gordon közleményében kifejtette, a sukorói King’s City beruházás kedvezően érintette volna a magyar gazdaságot, az egymilliárd dollárosra tervezett fejlesztés mintegy 2500 munkahelyet hozott volna létre közvetlenül a Velencei-tó partján és évente több millió turistát vonzott volna Magyarországra. – A beruházás jelentősen hozzájárult volna a magyar gazdaság növekedéséhez, nagyságrendje megfelel a Mercedes kecskeméti, az Audi győri és az Opel szentgotthárdi beruházásáénak – jelentette ki a politikus, akinek a mostani meghallgatáson ismét részletesen be kellett számolnia a beruházáshoz kapcsolódó kormányzati egyeztetésekről és döntésekről. Bajnait először 2010. márciusban hallgatták ki, és egy 2008. május 26-án a Parlament Nándorfehérvári termében tartott egyeztetésről kérdezték, amelyen Gyurcsány Ferenc és Bajnai (akkor még fejlesztési miniszterként) mellett a befektetők – többek között Joav Blum és Fred H. Langhammer – vettek részt.
Gyurcsányt hivatali visszaélés miatt gyanúsítottként szeretnék kihallgatni az ügyészek, emiatt a legfőbb ügyész kezdeményezte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Az Országgyűlés szakbizottsága szeptember 6-án tárgyalhatja az MSZP-s politikus mentelmi ügyét, és az őszi ülésszak első parlamenti ülésnapján, szeptember 12-én akár dönthetnek is Gyurcsány kiadatásáról. A szocialista képviselő ellen az LMP-s Schiffer András tett feljelentést. A politikus azt vélelmezte, hogy Gyurcsány adott utasítást a sukorói telekcsere lebonyolítására, a településre tervezett kaszinóberuházást pedig annak ellenére nyilvánították nemzetgazdasági szempontból kiemeltté, hogy a koncessziós szerződést csak hónapokkal később, 2009 októberében írta alá Oszkó Péter akkori pénzügyminiszter. Schiffer gyanúja szerint Gyurcsány így tudta, hogy a kiemeltté nyilvánítással jogszabályt sért. A volt kormányfő korábban jelezte, ő maga is mentelmi jogának felfüggesztését kéri a parlamenttől, és az ügy minden, számára elérhető dokumentumát nyilvánosságra hozza.
Eddig egyébként hat gyanúsítottja van a sukorói telekcsere miatt indult nyomozásnak. A Központi Nyomozó Főügyészség Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatója, Császy Zsolt volt értékesítési igazgató, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács volt tagja, továbbá Joav Blum izraeli üzletember ügyvédje és két további személy ellen folytat eljárást. A gyanú szerint a terheltek egy olyan szerződést készítettek elő és hagytak jóvá a tervezett King’s City kaszinóberuházással kapcsolatban, amelynek teljesülése esetén az államot több mint 1,327 milliárd forintos vagyonvesztés érhette volna.
A Velencei-tó partjára megálmodott szórakoztatóközpont fejlesztői egyébként a Világbank mellett működő választott bírósághoz fordultak, hogy kártérítést kapjanak a magyar államtól a meghiúsult beruházás miatt. Magyarország nem ismeri el a választott bíróság illetékességét. A magyar állam szintén pert indított a fejlesztőcég ellen.
origo.hu
Ilyen magasan van most a Duna a Lánchídnál
