Részt kell vállalniuk a bankoknak abból a teherből, amit a devizahiteles konstrukciók ma jelentenek, és éppen ez a veszteségmegosztás lesz az ősz egyik legfontosabb feladata – közölte tegnap Orbán Viktor a Magyar Rádió 180 perc című műsorában. A miniszterelnök hozzátette: az otthonvédelmi program folytatódik, sőt, nemsokára új elemekkel is bővülhet. A kormányfő szavai szakértők szerint egyértelműen a bankok tehervállalásának növelésére utalnak.
A pénzintézetek egyelőre nem hallottak Orbán Viktor kezdeményezéseiről. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára tegnap közölte: nem készülnek újabb adósmentő konstrukciókkal. A főtitkár emellett azt is elmondta, hogy míg korábban elsősorban a bankok tehercsökkentő megoldásait vették igénybe az ügyfelek, és az államiakat kevesebben választották, az utóbbi időben megfordulni látszik ez az arány, vagyis az állami konstrukciók ma már népszerűbbek a pénzintézetek saját programjainál. Arra a felvetésre, hogy a pénzintézeteknek a jelenleginél nagyobb mértékben kellene kivenniük a részüket az adósok kisegítéséből, Kovács Levente megjegyezte: a bedőlt hitelek után maradó ingatlanokat a pénzintézetek olyan olcsón adják el az eszközkezelőnek, hogy ebből jelentős veszteségük keletkezik, emellett a banki különadóval is hozzájárulnak a problémák enyhítéséhez. A főtitkár a bankszövetség tegnapi sajtóbeszélgetésen az egyoldalú szerződésmódosítások jogosságát firtató felvetés kapcsán – több kitérő válasz után – azt is elmondta, hogy véleménye szerint a banki hitelek árazása átlátható módon, a jogszabályoknak megfelelően működött és működik Magyarországon.
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb hiteladatai egyébként azt mutatják, hogy korábban soha nem volt még olyan rossz hónapja a devizahiteleseknek, mint idén júliusban. Tartozásaik a frank erősödése miatt 364 milliárd forinttal emelkedtek. A korábbi hónapokhoz hasonlóan a lakosság ismét több forinthitelt vett fel, mint amennyi adósságot törlesztett. A hazai fizetőeszközben jegyzett lakossági hitelek a hetedik hónap végén 2900 milliárd forintot tettek ki. A hitelfelvétel pedig 14,4 milliárddal haladta meg a törlesztések összegét. A devizahitelek esetében pont fordított a helyzet: mivel ezeket a konstrukciókat már csak nagyon ritkán kínálják a bankok, a visszafizetések miatt rohamosan csökkenne a tartozás, ha a frank erősödése nem szólna közbe. Júliusban a háztartások 37 milliárd forintot fizettek vissza, a devizaadósságuk a hónap végén 5729 milliárd forint volt.
A jegybank számai szerint egyelőre nem beszélhetünk a hitelezés újraindulásáról: az új jelzáloghitelek összege júliusban 18,1 milliárd forint volt, közel két milliárddal kevesebb, mint egy hónappal korábban. A lakáscélú forinthitelek teljes hitelköltség-mutatója (THM) 10,49 százalék volt a hetedik hónapban. Csak összehasonlításképpen: tavaly novemberben még 9,7 százalék volt a THM. Május óta az árak gyakorlatilag nem változnak.
A CIB nem békül. Ötmillió forintra bírságolta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a CIB Bank Zrt.-t, mivel a hitelintézet megtagadta az együttműködést a Pénzügyi Békéltető Testülettel (PBT). A testület egy beadvány nyomán 2011. júliusban tűzött ki meghallgatást a bank és az ügyfél számára, és felszólította a CIB-et, hogy a jogszabálynak megfelelően 8 napon belül írásban nyilatkozzon a fogyasztó igényének jogosságáról, és többek között arról, hogy aláveti-e magát a PBT kötelezésének. A bank válaszlevelében közölte, hogy nem nyilatkozik a fogyasztó igényének jogosságáról, nem vesz részt a meghallgatáson, és nem veti magát alá a PBT határozatának.
origo.hu
Orbán Viktor újabb jelentős béremelést hagyott jóvá, amely sokaknak okoz majd örömet
