Ha Észak-Korea, akkor nukleáris fegyverek és az ezekre épülő nemzetközi zsarolási politika – a nyugati közvéleményben alapvetően ez a sztereotípia él az elszigetelt ázsiai ország „túlélési” stratégiájáról. Hogy annak azért más dimenziói és perspektívái is vannak, arra a „Kedves Vezető” ritka külföldi útjai világítanak rá, mint amilyen a most zajló oroszországi is.
A repüléstől irtózó Kim Dzsong Il 3700 kilométert vonatozott hazájából páncélozott szerelvényén, hogy a burjátföldi Ulan Udében találkozhasson Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel. Az a tény, hogy a moszkvai vezetés ezúttal is partneri fogadtatásban részesítette a Phenjanból érkező, nem kissé ódivatú vendéget, arra utal, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek a kapcsolatrendszernek, még ha nem is fedik fel működésének pontos logikáját. Ennek a „rejtett szubsztanciának” a létét támasztja alá az a látszólagos ellentmondás, hogy feltűnően jó kapcsolatra törekszenek Dél-Koreával is, ami a félsziget két fele közötti veszélyes fegyveres incidensek időszaka után különösen figyelemre méltó.
Némi utalással szolgál az orosz törekvésekre nézve, hogy a Gazprom már évek óta lobbizik egy 1700 kilométeres energiavezeték megépítéséért, amely Észak-Koreán át vezetne délre, diverzifikálva a kapitalista országfél ma még nagyban a Közel-Kelettől függő ellátását. Bár a fokozódó katonai szembenállás miatt aligha tűnhet aktuálisnak ez a tervezet, annyira irreális mégse lehet, ha Medvegyev beszélt róla – és a hozzá szükséges hármas együttműködésről – Kim Dzsong Illel, sőt közölte azt is, hogy megbízta Alekszej Millert, az energetikai óriásvállalat vezérigazgatóját a technikai részletek kidolgozásával. Talán Phenjan számára a százmillió dollárra taksált éves tranzitdíj ígérete megéri a konfrontációs politika felülvizsgálatát.
S hogy kétoldalú ügyeik mellett hírekkel szolgáljanak a nagyvilágnak is, a találkozó után Medvegyev sajtótitkára arról tájékoztatta az újságírókat: az észak-koreai vezető a hazája nukleáris leszerelésével foglalkozó hathatalmi tárgyalások felújítását ígérte, s kifejezte hajlandóságát a nukleáris kísérletekre és az atomfegyverek előállítására vonatkozó moratórium bevezetésére, előzetes feltételek nélkül.

A magyarok sosem tűrték meg a Júdásokat