Eszerint a palesztinok az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé járulnak a teljes jogú tagságért, ahol ügyük várhatóan megbukik az Egyesült Államok ellenállásán, írta az MTI. Abbászék ezután még mindig fordulhatnak a közgyűléshez nem teljes jogú státusért, ahol sikerülhetne megszerezniük a szükséges többséget.
Izrael és az Egyesült Államok ugyanakkor a béketárgyalások újrafelvételét támogatja, s így szeretne eljutni a palesztin állam létrejöttéig. Ennek érdekében a térségben tartózkodik David Hale, Barack Obama amerikai elnök közel-keleti megbízottja, valamint Dennis Ross különleges tanácsadó. Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is szeretne megoldást találni a problémákra, és visszaültetni a feleket a tárgyalóasztalhoz. Ashton ezért az utóbbi 24 órában kétszer is tárgyalt az izraeli kormányfővel.
Al-Malki jelezte, hogy a palesztinok nyitottak „minden javaslatra és ötletre, amely a szilárd alapokon nyugvó tárgyalások újrafelvételét segíti”. Ehhez azonban elengedhetetlen a feltételek, az útiterv és a biztosítékok tisztázása. „Meglátjuk, lesz-e, aki hiteles ajánlatot nyújt be, amelyet érdemes komolyan fontolóra venni” – tette hozzá a palesztin külügyminiszter. Közben Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő csütörtökön bejelentette, hogy jövő héten felszólal az ENSZ-közgyűlésben, és javasolni fogja a közvetlen tárgyalások újrafelvételét.
A palesztinok és izraeliek közötti közvetlen tárgyalások egy évvel ezelőtt szakadtak meg, miután Izrael nem hosszabbította meg a ciszjordániai telepbővítésekre vonatkozó tilalmat. A két fél álláspontja azóta nem közeledett, s végül a palesztinok úgy döntöttek, hogy megpróbálják elfogadtatni államukat az ENSZ-szel. Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter szerdán súlyos következményeket helyezett kilátásba erre az esetre, míg csütörtökön helyettese, Danni Ajalon azzal fenyegetőzött, hogy érvénytelenítik az összes izraeli– palesztin megállapodást. Ajalon hozzátette, hogy ezért az esetleges izraeli lépésért a felelősség a palesztinokat fogja terhelni.
A két keményvonalas politikussal szemben a New York Times vezércikkében éppenséggel Benjamin Netanjahut teszi felelőssé az egyre növekvő izraeli elszigeteltség miatt. A liberális amerikai lap szerint Barack Obama amerikai elnök talán nem kezeli megfelelően az izraeli– palesztin viszályt nyomás alatt, de igenis rengeteget tett Izrael biztonságáért, még a gyorsan változó arab világgal való jó viszonyt is kockára tette a zsidó állam érdekében. A lap úgy látja, Netanjahu ugyanakkor a legkisebb engedményeket sem volt hajlandó megtenni, így például a telepfejlesztések tilalmát sem hosszabbította meg a palesztinok kérésére, s rá kell jönnie, hogy az általa okozott elszigeteltség veszélyesebb, mint az Egyesült Államok politikai irányultsága.
Recep Tayyip Erdogan török kormányfő tegnap egy tunéziai sajtótájékoztatón kijelentette, Izrael nem teheti azt, amit akar a Földközi-tenger keleti partvidékén. Arra figyelmeztette az izraeli kormányt, hogy a török hadihajók bármikor ott teremhetnek.
origo.hu
A magyar elnökség megnyitása alkalmából Európáért tartottak szentmisét Brüsszelben
