Információink szerint a Nemzeti felsőoktatásról szóló törvény koncepciója nevet viselő, lapunk birtokában lévő dokumentum már a végleges, kormány által támogatott koncepció. A tervezet fedlapján az szerepel: a kormány 2011. szeptember 11-i ülésén megtárgyalta és elfogadta. A végleges tervezet a korábbi változatoknál rövidebb, 45 oldal, és nem tartalmaz mellékleteket. Így többek között nem rögzíti, hogy 2012-től 2014-ig hány fiatal kerülhet be államilag finanszírozott képzésre. Kimaradt a tervezetből az állami felsőoktatási intézmények felsorolása is: egy korábbi változat szerint a mostani 29-ből 16, egy későbbi verzió szerint 29 intézmény maradt volna fenn.
*
A koncepció új elemeket is tartalmaz: a felsőoktatási intézmények túlméretezett kapacitásainak megszüntetése már 2012 szeptemberében megkezdődik a szakok számának és a szakok képzési helyeinek csökkentésével. Az erről szóló tervet legkésőbb október végéig nyilvánosságra kell hozni. Az indítható szakok listáját és a keretszámokat minden évben kormányrendeletben kell közzétenni. A tervezet meghatározza, hogy az egyetem mint intézménytípus már csak átmenetileg, néhány évig működhet, utána csak tudományegyetemek és főiskolák maradhatnak fenn. Ahhoz, hogy egy egyetem tudományegyetemmé válhasson, nyolc kart kell működtetnie. Amely intézmény ezt nem teljesíti, főiskolává alakul vagy magánintézménnyé, netán megszűnik. Ahol egy képzés megszűnik, ott egy másik intézmény legkésőbb a második tanév végén köteles átvenni a hallgatókat azok kérése alapján.
Szigorúbb követelmények vonatkoznak majd a hallgatókra. Eddig azok veszítették el ingyenes helyüket, akik a legutolsó két félévben nem teljesítették az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség legalább felét. Emellett azok is így járnak, akiknek tanulmányi átlaga nem haladja meg 2,5-et. Ők a következő szemesztert már csak az önköltséges képzésben kezdhetik el. A tantárgyak ismételt felvételéért is fizetni kell. Ha egy fiatalnak nem sikerül a vizsgája és a javítóvizsgája sem, a tárgyat már csak önköltség megfizetésével veheti fel újra. Azok sem járnak jól, akik indokolatlanul lassan végzik tanulmányaikat: sem államilag támogatott, sem költségtérítéses formában nem folytathatnák tanulmányaikat, akik a képzési idő másfélszerese alatt még nem szereztek végbizonyítványt.
A kormány által elfogadott koncepció megszünteti a felsőoktatási intézménytől szervezetileg független diákotthon mint intézménytípus fogalmát. E tevékenység szálláshelynek minősül majd, ami azt jelenti, hogy az ilyen intézmények nem kapnak támogatást akkor sem, ha államilag támogatott hallgatókat szállásolnak el. A koncepció ugyanakkor leszögezi: pályázati pénzekből továbbra is támogatni kell az ilyen intézmények egy részét. Az intézkedés célja, hogy a kollégiumok önállósodjanak, és országosan egységes kormányzati irányítás alá kerüljenek.
A koncepció visszaállítja a felsőoktatásban a szóbeli felvételi vizsgát, bár lehetőséget biztosít arra, hogy a kiemelkedő pontszámmal rendelkező fiatalok mentességet kapjanak a vizsga alól. 2016-tól mindenkinek rendelkeznie kell C típusú nyelvvizsgával vagy ennek megfelelő igazolt nyelvtudással. Így a jövőben az emelt szintű érettségiért és a nyelvvizsgáért nem jár pluszpont a felvételi rendszerben.
A tervezet jövő szeptembertől újra kettéválasztja a tanárképzést: az általános iskolai, illetve a szakiskolai tanárok számára bevezeti a 4+1 éves képzést, míg a középiskolai tanároknak 5+1 éves képzést irányoz elő. A koncepció ezenkívül célul tűzi ki a külföldi hallgatók önköltséges képzésének bővítését.
Drasztikus csökkentés? Az Origo meg nem erősített híre szerint radikálisan csökkentené a felsőoktatásban tanulók számát az államtitkárság keretszámokról szóló terve. A lap egyebek mellett úgy tudja, a jogászok képzésére egyáltalán nem adnának állami forrást.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
