Várhatóan szeptember elején folytatja a Fővárosi Bíróság (FB) annak a kártérítési pernek a tárgyalását, amelyet az állami vasúttársaság indított a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-t ellen. A MÁV azt követeli: az alumíniumipari cég térítse meg azt a több mint háromszázmillió forintos kárt, amely a vasútvállalatot a 2010. október 4-i vörösiszap-katasztrófa miatt érte. A Fővárosi Bíróság májusban tartotta meg az ügy első tárgyalását, és – jórészt elfogadva a vasút érvelését – úgynevezett ideiglenes intézkedésként arról rendelkezett: a Mal 15 napon belül fizessen meg százmillió forintot a MÁV-nak.
Kérdésünkre az állami vasútvállalat tudatta, hogy a bírói döntés után az alumíniumipari társaság tárgyalóasztalhoz hívta a MÁV-ot. A gyár likviditási gondokról számolt be, s jelezte, hogy a katasztrófa után jelentős összeget költött a károk elhárítására, a technológia fejlesztésére. A Mal azzal érvelt: fizetésképtelenségének elkerülése nemzetgazdasági érdek. A MÁV végül úgy határozott, részletfizetést engedélyez a százmillió forintos ügyben. A vasút azt kívánta elkerülni, hogy a pénz megszerzéséért végrehajtást kelljen indítania. Félő volt ugyanis, hogy a jogi eljárásban különböző indítványok előterjesztésével a Mal elhúzza az összeg kifizetését. A timföldgyár tizenhat hónap alatt köteles átutalni a százmillió forintot, az első két, egyenként tízmillió forintos részlet már megérkezett a vasúttársaság számlájára. A MÁV közléséből arra lehet következtetni: a fennmaradó nyolcvanmilliót két tízmilliós és 12 ötmilliós összegű részletben fizeti ki az üzem. Az államvasutak a Maltól kapott pénzt – összhangban a törvényi rendelkezésekkel – kizárólag a vasúti infrastruktúrában keletkező váratlan meghibásodások elhárítására fordítja majd.
A MÁV tájékoztatása szerint az alumíniumipari vállalat továbbra is vitatja, hogy felelős lenne a katasztrófáért, egyezségi ajánlatot nem tett a vasúttársaságnak, a bírósági eljárás így szeptemberben – minden bizonnyal – folytatódik. A perben az FB-nek végső soron arról kell állást foglalnia: megilleti-e a MÁV-ot a keresetben szereplő, 353 millió forintos kártérítés? A vasúttársaság – állítása szerint – ennyit áldozott az iszapkatasztrófa következményeinek elhárítására. A gyár zagytározójának tavalyi gátszakadásakor a másfél méter magasan hömpölygő iszap 1200 méteren használhatatlanná tette az Ajka és Devecser közötti vasúti pályaszakaszt: a maró anyag háromszáz méteren meghajlította a síneket, és több mint egy kilométer hosszúságban megrongálta a vezetéktartó oszlopokat, a biztosítóberendezéseket és a fénysorompókat. A környéken leállt a vasúti közlekedés. A hátrányt növelte, hogy az érintett, Budapest–Székesfehérvár–Szombathely közötti pályatest köti össze a fővárost Szombathellyel és Zalaegerszeggel, s ez a vasútvonal visz Szlovéniába is. A károk elhárításáig Ajka és Tüskevár között vonatpótló autóbuszok jártak, az utasok 60–100 perces késéssel számolhattak. A Szombathelyre, Pápára és Celldömölkre készülőknek a Budapest – Győr – Csorna – Szombathely vasúti kerülő utat kellett választaniuk, ha meg akarták kímélni magukat a késések és a többszöri átszállás kényelmetlenségétől. A MÁV mostani tájékoztatása szerint a polgárok legtöbbször még ilyen körülmények között is vállalták az utazást, a pénztárakban visszaváltott menetjegyek értéke néhány tízezer forint volt.
A MÁV-ot a Veszprém Megyei Védelmi Bizottság két nappal a katasztrófa után, október 6-án a súlyosan megrongálódott pályaszakasz mielőbbi helyreállítására kötelezte. Az iszap eltávolítása után hozzáláttak a vágányok, a felsővezetékek és a biztosítóberendezések pótlásához, kijavításához. A munkálatokat a MÁVGÉP Kft. – a vasúttársaság leányvállalata – végezte el, a kárelhárításban a katasztrófavédelmi igazgatóság segített. A leánycég 2010. október 20-ra fejezte be a kivitelezést, a vasúti forgalom november 5-én azután indulhatott meg, hogy a területet biztonságosnak minősítette a hatóság. A helyreállításért 272 millió forint plusz áfa vállalkozási díj illette meg a MÁV leánycégét, a költségek nagy részét ez az összeg tette ki. A vasútvállalatnak számos kisebb kiadást is fedeznie kellett: például a megváltozott menetrendről szóló utastájékoztatók több mint kétmillió forintba kerültek, s a dolgozók védőruhái is milliós értéket képviseltek. Mint megtudtuk, a vasútállomások épületeiben nem keletkeztek károk, ám egy devecseri szolgálati lakást elöntött az iszap. A lakó kiköltözött, a használhatatlanná vált épület bontását hamarosan megkezdik. A munkálatok költségei a MÁV számításai szerint megközelíthetik a másfél millió forintot. A vasúttársaság az esetleges újabb kiadásait is igyekszik megtéríttetni a Mallal. Ezt szolgálja a korábban tett úgynevezett jogfenntartó nyilatkozat.
origo.hu
Budapesten egyre nagyobb a veszély
