Cherno Jobatey, Birand Büngül, Özlem Sarikaya. Egyre gyakrabban tűnnek fel idegen csengésű nevet viselő szerzők, riporterek, narrátorok Németország nyomtatott és elektronikus sajtójában. A migrációs, nagyrészt iszlám hátterű újságírók száma fokozatosan emelkedik. Miközben minden ötödik német polgár életrajzában ott a bevándorlási szál, a zsurnalisztatársadalom minden második tagja mondhatja el ugyanezt magáról.
A külföldről érkezett családokban korábban nem volt tekintélye az újságírásnak. A szülők a klaszszikusnak számító tanulmányokban – orvos, jogász, mérnök, közgazdász – látták gyerekeik jövőjét és ajánlották e szakmákat a fiataloknak. A tartózkodó hozzáálláshoz ráadásul az idegen hangzású neveket viselő pályázókkal szemben a nyelvtudás miatt a szerkesztőségek visszafogott beállítottsága társult. Ez ma már nem okoz problémát, hiszen a magas fokú képzettség megszerzésére törekvő, itt született migrációs generáció tagjainak beszédtechnikájában és stílusában semmi nem utal arra, hogy nem tősgyökeres németek. Szókincsük pedig sok esetben gazdagabb, mint német kollégáiké. A televízió képernyőjén legfeljebb megjelenésük néhány részlete utal arra, hogy szüleik idegen kultúrkörből származnak.
Az előttük álló akadályok leküzdésére a közszolgálati ARD tv-állomás hamburgi hírszerkesztőjének, Marjan Parvandnak a kezdeményezésére 2009 végén Új Német Médiakészítők névvel migrációs gyökerű zsurnalisztákat támogató hálózat alakult. „Nem az a célunk, hogy javítsunk az eddigi kvótán. Elsődlegesen olyan tudat kialakításán fáradozunk, hogy mennyire fontos a sokféleség a médiában” – hangoztatja Parvand. Az érdekképviseletet kezdetben hatvan újságíró támogatta, és arra biztatta a fiatalokat, hogy határozottan és öntudatosan lépjenek fel az előítéletekkel szemben.
Az újságírói szakmát választók követendő példaképekben sem szűkölködnek. A marokkói és török szülőktől származó Souad Mekhennet a majna-frankfurti Johann Wolfgang Goethe-egyetemen, majd a Stern magazin híres főszerkesztőjéről, Henri Nannenről elnevezett újságíró-iskolában végezte tanulmányait, és dolgozik ma – európai/észak-afrikai/közel-keleti konfliktusok szakértőjeként – nagy napilapoknak (Frankfurter Allgemeine Zeiung, New York Times), a hesseni rádiónak (HR) és a ZDF köztévének. A legjobb oknyomozó újságíró címmel 2006-ban kitüntetett, török származású Kayhan Özgenc a Focus hírmagazin hamburgi és berlini irodáját vezette, majd vette át a Bild am Sonntag hetilap e feladatokkal foglalkozó részlegének a vezetését. Dunja Hayali – iraki szülők lánya – a kölni testnevelési egyetem elvégzése után a Deutsche Welle és a Radio Köln mikrofonjai előtt szerezte első tapasztalatait, s ma már a ZDF reggeli magazinját és esti híradóját vezeti.
A migrációs gyökerű újságírókról a szakma azt tartja, hogy tudásuk megalapozott, fegyelmezettek és pontosak, ezért a konkurenciaharcban sokszor előnyt élveznek a német születésű pályázókkal szemben.
origo.hu
Budapesten egyre nagyobb a veszély
