Továbbra is tanácstalanok a nehéz helyzetben lévő devizahitelesek, mert nem tudják eldönteni, hogy mely adósmentő megoldásokat vehetik igénybe, és azzal sincsenek tisztában, hogy mibe kerül nekik a segítség – állítja a Banki Hitelek Károsultjainak Egyesülete (BHKE). A bizonytalanság miatt továbbra is kevesen élnek az állam és a bankok által kínált lehetőségekkel – állapították meg az egyesület munkatársai. A BHKE adatai szerint az árfolyamrögzítést az ügyfelek nyolcvan százaléka elutasítja, és csak egyötödük érdeklődik a bankjánál e lehetőségről. – A rögzítést fontolgató adósok nagy része végül meghátrál, és csupán minden századik devizahiteles dönt az árfolyam befagyasztása mellett – derül ki a BHKE felméréséből.
Az egyesület szerint a kisebb lakásba költözők számára kínált kamattámogatás sem érte el egyelőre a célját, mivel az ügyfelek 98 százaléka nem tudja a piacon értékesíteni az ingatlanát, így nincs lehetősége kisebbet vásárolni. Csupán az adósok két százaléka tudna élni ezzel a lehetőséggel, azonban a pénzügyi intézmények nem tudnak számukra kellő felvilágosítást nyújtani a lebonyolítás módjáról. Ezen okok folytán a kamattámogatást választók aránya az egyesület tapasztalatai szerint nem kimutatható. A BHKE munkatársai úgy látják, hogy az ügyfelek a Nemzeti Eszközkezelő Társaságról sincsenek túl jó véleménnyel, mivel egyelőre fogalmuk sincs róla, kik és hogyan vehetik igénybe ezt a segítséget.
Mindeközben a kormány igyekszik minél hamarabb életbe léptetni az adósok megsegítését célzó törvényjavaslatokat, így akár már hétfőn dönthet az Országgyűlés a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről, illetve a lakóingatlanok kényszerértékesítéséről szóló törvény módosításáról. A gyors eljárást lehetővé tevő előterjesztést a kormánypártok mellett a Jobbik támogatta, az MSZP és az LMP viszont csak később dönt róla.
Miközben az ügyfelek egyre nehezebben igazodnak el a megsegítésükre szánt megoldások között, a Magyar Nemzeti Bank is egy tízpontos, az adósok helyzetét megkönnyíteni szándékozó javaslatcsomagot dolgozott ki, és a napokban ismertette is Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel. Emellett Simor András, a jegybank elnöke levélben kezdeményezett találkozót Orbán Viktor miniszterelnökkel annak érdekében, hogy a kormány és a jegybank közösen találjon kivitelezhető és hosszú távú stabilitást biztosító megoldást a hitelesek terheinek csökkentésére. A nemzeti bank elnökének javaslata különösnek tűnhet azt követően, hogy nemrégiben nyilvánosságra került iratok szerint Simor András 2008-ban még arról beszélt az Egyesült Államok budapesti nagykövetének, hogy a devizahiteleseket nem lenne helyes megmenteni, mert végre meg kell tanulnunk, hogy nincs ingyenebéd.
Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy nem ez az első olyan javaslatcsomag, amely a devizahitelesek helyzetét igyekszik tisztázni. Korábban a jegybank többek között azt javasolta a pénzintézeteknek, hogy elsősorban az úgynevezett referenciakamathoz kötött hiteleket kínálják, mert azok árazása sokkal követhetőbb az ügyfelek számára, mint a jelenlegi konstrukciók. Ez a kérés egyébként gyakorlatilag süket fülekre talált a magyar piacon.
Ez történhetett a holtan megtalált Danival