Valóban az a magyar építészek egyöntetű véleménye, hogy vétek, amit terveznek a Puskás-stadionnal?
– Azért ezt nem merném állítani, mert semmit sem tudunk róla, mi készül, milyen szándékok alapján. A legnagyobb probléma éppen az, hogy Magyarországon megszűnt a döntések műszaki előkészítése, pedig megalapozott műszaki tanulmány nélkül felelős döntés ebben az ügyben sem hozható.
– Biztosan nem született ilyen tanulmány?
– Mi nem találkoztunk vele.
– Ez százszázalékosan azt jelenti, nincs is?
– Nem tudunk róla, hogy valaki is elkészítette volna. Pedig a Puskás Ferenc Stadion esetében világszínvonalú munkára lenne szükség, akár egy magyar és nemzetközi szakmai team együttműködésével, mert egy-egy építészeti, műszaki megoldáson nemcsak milliárdok múlhatnak, de az elkészült épület jelentősen meghatározza az országimázst és a nemzeti identitást.
– Mekkora a magyar építész- szakma vagy a kamara kompetenciája hasonló ügyekben? Véleményezési, javaslattételi joga van, esetleg annál több vagy kevesebb?
– Minket korábban azzal a kérdéssel kerestek meg, mi a kamara véleménye a szerzői joggal kapcsolatban. A Népstadion annak idején ugyanis Dávid Károly tervei alapján készült, ám a mi egyértelmű állásfoglalásunk szerint ebből ma semmiféle kizárólagos tervezői jog nem származtatható. Eddig jutottunk, azóta semmiféle visszajelzést nem kaptunk. A kamarának mint köztestületnek azért vannak kompetenciái, de ezek konkrét ügyekben igen korlátozottak. Pontosabban, ha szabálytalanságot észlelnénk, akkor emelhetnénk fel a szavunkat, hiszen ebben az esetben közpénzről van szó, nem is kevésről, nagyon durva becslésem szerint 50-70 milliárd forintról.
– Mi lenne ön szerint a normális ügymenet?
– Mindenek előtt el kellene készülnie annak a bizonyos tanulmánynak, amely szakmai szempontok alapján feltárná a Puskás-stadion paramétereit, és ekkor meg lehetne hozni a döntést: szükséges bontani vagy nem? Ha igen, akkor az újjáépítésre ki kellene írni egy tervpályázatot, ahogyan az annak idején – hogy csak néhány sikeres példát említsek – a Váci utcai Új Városháza, a Parlament vagy a Gellért Szálló esetében történt.
– Mi a tanulmány nélküli, tehát nem abszolút megalapozott véleménye: kell bontani vagy nem?
– Amikor átadták a Népstadiont, korszerűnek számított. De nagyon gyorsan, az első lelátógyűrűig földsáncra épült, a lelátó dőlésszöge miatt a pályától messze vannak a nézők. Az atlétikai pálya ezt a távolságot tovább növeli, így a manapság elvárható aréna jelleg hiányzik, emellett a szintén alapkövetelménynek számító nézőtéri lefedés is rendkívül nehéz lenne. A Puskás-stadion azonban nem önmagában álló kérdés, a teljes tömb területét együttesen kellene vizsgálni. Ennek az óriási területnek a hasznosítása a Papp László Arénával, a SYMA-csarnokkal, a Körcsarnokkal, a Jégcsarnokkal, egyebekkel Budapest és az ország számára is kiemelt fontosságú.
– Még úgy is érdemes ilyen léptékben gondolkodni, hogy olimpiai rendezési ábrándjainkról lassan azért lemondunk végre?
– Szerintem Budapestnek, az országnak, a Kárpát-medencének szüksége van egy komoly, modern 60-80 ezres stadionra, amely egyéb rendezvényeknek is otthont adhat. Ráadásul talán a labdarúgásunk jövője sem reménytelen.
– Mit szól ahhoz a felvetéshez, hogy esetleg a meglévő lelátó elé, annak meghagyásával kellene építeni egy kisebbet, modernebbet?
– A lóversenypályán ezt már megcsinálták, a két régi tribün elé odaépítettek egy borzalmat. Amit ott elkövettek, az vicc, vagy inkább bűntény. Még egyszer nem szabadna megtenni.
– Ha a magyar–finn meccs után mégis megjelennek a munkagépek bontani, önök, építészek széttárják a karjukat, mondván, így jártak?
– Azért ahhoz bontási engedély is szükséges, mi annak a létezéséről sem értesültünk. A bontást végző céget is közbeszerzési eljárással kellene kiválasztani – erről sem értesültünk.
– Hogyan képzeli el a kamara szerepét a Puskás-stadion ügyében?
– Amikor a budai Várral kapcsolatos feladatok elvégzésére miniszteri biztost jelöltek, ő a kinevezését követően először a kamarában tett bemutatkozó látogatást, és azóta nagyon jó munkakapcsolatba kerültünk. Ez a célunk a Puskás-stadion esetében is. Felajánlottuk a szakma segítségét, eddig még nem kaptunk választ. Pedig az ügy országos jelentőségű, és a tudás, ami a műszaki oldalon megvan, nem nélkülözhető.
origo.hu
Így ölelget erőszakosan Magyar Péter egy 20 év körüli lányt - videó
