Alapunk által feltett körkérdésre az egyes agrártermékpályán működő érdek-képviseleti szervezetek arról számoltak be, hogy jelentős mértékű az ágazaton belüli feketegazdaság mértéke. A gabonapiacon kereskedők 25, a zöldség-gyümölcs területén 20, a húságazati feketézők pedig további 100-150 milliárd forinttal rövidíthetik meg a közkasszát. Ha az élelmiszeripart tágabban értelmezzük, az elcsalt adó mértéke jócskán meghaladhatja a 150-200 milliárd forintot.
A legnagyobb terményfogyasztó baromfiágazatban a szürkegazdaság által okozott adókiesés eléri az évi 24-25 milliárd forintot – mondta megkeresésünkre Bárány László. A Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke szerint a jelzett öszszegen belül az elcsalt általános forgalmi adó (áfa) mértéke 18-20 milliárd forint, a munkavégzők után be nem fizetett adó és egyéb járulékok összértéke pedig további 4-6 milliárd forintra becsülhető.
Magyarországon a sertéságazatban is jelentős a feketegazdaság és -kereskedelem aránya, a teljes piacot tekintve megközelíti annak 40 százalékát – közölte Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára. Mindez – tette hozzá – csak a sertéspályán évente legalább 100-150 milliárd forint adókiesést jelent a költségvetésnek. Egy korábban a Nemzetgazdasági Minisztériumnak is megküldött dokumentumot felelevenítve rámutatott: az „áfacsalásra” a forgalmazás során több lehetőség is kínálkozik, így például legális cégalapítás és húsforgalmazás után az áfa befizetése helyett a társaságot rövid időn belüli felszámolják. Másik lehetőség, hogy a hazai termék csak „papíron” hagyja el az országot, majd lényegesen alacsonyabb külföldi áfafizetést teljesítve adják el feketén Magyarországon. Sajnálatos módon a jelenleg alkalmazott ellenőrzések e „technikákat” nem tárják fel, illetve a kiszabott szankcióknak nincs visszatartó erejük – jegyezte meg Menczel Lászlóné. Megoldásként vetette fel, hogy a területen érintett hatóságoknak együtt és gyakrabban kellene fellépniük, illetve javasolta az anyagmérleg elkészítési kötelezettségnek szigorú számonkérését és annak mint ellenőrzési módszernek az előnyben részesítését. A szankcionálási formákat illetően pedig szerinte sokkal inkább a vétkes cégek időleges vagy végleges bezárását kellene megfontolni.
A megoldásokat tekintve a BTT elnöke is jó pár lehetőséget vázolt fel. Mint mondta, a baromfiágazatban a szürkegazdaság a meghatározó, hiszen gyakorlatilag a fehérgazdaságba van beágyazva, annak szabályozott keretei között él és virul úgy, hogy az értékesítés folyamatában csak egy-egy ponton nem készül számla. – A szürkegazdaság visszaszorításáért – tette hozzá Bárány László – a terméktanács több mint négy évvel ezelőtt már konkrét javaslatokat is átadott az akkori adóhatóság vezetőinek. – Ennek légyege az „analitikai elszámoltatás” lett volna. Ez azt jelenti, hogy az adott ágazat szereplői egy olyan zárt rendszerű elszámoltatást vezetnének be, amelynek kötelező használata mellett nem lenne lehetőség az élő- és a vágott baromfi számla nélküli eltüntetésére. E rendszeren belül pontosan kimutatható, hány naposcsibét keltettek ki, neveltek fel, adtak el, és hány darab hullott el, illetve, hogy a vágás során hány kilogramm volt a hulladék. Egy ilyen elszámoltatási rendszer bevezetésével megszűnne a mai állapot, amikor évente körülbelül harmincmillió brojlercsirkének egyszerűn nyoma vész a feldolgozás és értékesítés során.
A BTT szerint sürgető lenne az áfacsalások visszaszorítása is. Ezzel kapcsolatban Romániát említették, amely idén július 1-jétől vezette be a gabona-alapanyagok tekintetében a fordított áfát. Ez azt jelenti, hogy a két adófizetésre köteles cég között áfamentesen cserélhet gazdát a gabona, s csak a végső értékesítőnek kell kiszámláznia az áfát, amit később be kell fizessen az államkasszába. Az érdekvédők jó megoldásnak tartanák, ha a magyar kormány is hasonló intézkedést hozna a gabonafélék vonatkozásában.
origo.hu
Iványi Gábor hazudik, "ami egy paptól nem szép dolog"
