Következő mérkőzések
Spanyolország
18:002024. július 05.
Németország
Portugália
21:002024. július 05.
Franciaország

Szerb utóvédharc

Munkatársunktól
2011. 09. 25. 22:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Koszovóban az 1980-as években megerősödött az albán nacionalizmus, és amikor Szlobodan Milosevics Szerbiája 1989-ben névlegessé tette az autonómiát, erősödött a fegyveres megoldás gondolata. 1996-ban az albán Koszovói Felszabadítási Hadsereg gerillaháborút indított a szerbek ellen, és 1998-ra ellenőrzése alá vonta Koszovó területének egyharmadát. Ekkor a szerb hadsereg megszállta a tartományt, kíméletlen etnikai tisztogatások kezdődtek, egymillió albánt űztek el lakóhelyéről. A nemzetközi közösség bevonásával 1999 tavaszán Rambouillet-ban békemegállapodást dolgoztak ki, amelyet azonban a jugoszláv küldöttség nem volt hajlandó aláírni. A szerb erőket csak 1999. június 10-én, a NATO többhetes katonai beavatkozása, Szerbia bombázása után vonták ki Koszovóból, amely az ENSZ és a NATO védelme alá került. Nyolc év múlva, 2007-ben megszületett a terv Koszovó helyzetének rendezésére, a finn Martti Ahtisaari által kidolgozott javaslat Koszovó nemzetközi felügyelet alatti függetlenségét irányozta elő. Miután Oroszország ellenállásán a terv megbukott az ENSZ Biztonsági Tanácsában, Koszovó 2008. február 17-én egyoldalúan kinyilvánította függetlenségét, kiválását Szerbiából. Szerbia máig nem nyugodott bele a történtekbe, panaszára az ENSZ hágai Nemzetközi Bírósága 2010. július 22-én úgy foglalt állást, hogy Koszovó egyoldalú lépése nem ellentétes a nemzetközi joggal. A függetlenség kikiáltása óta az ENSZ 192 tagállamából 82 ismerte el az önálló Koszovót, köztük Magyarország – emlékeztet írásában az MTI.
Koszovó lakosságának kilencven százaléka albán. A korábbi jugoszláv, majd szerbiai tartományban az albán bevándorlás, a többi nép kivándorlása, valamint a magas születési szám következtében egyenletesen nőtt az albánok aránya. Jelenleg a mintegy kétmilliós Koszovóban csupán 170 ezer szerb él. A szerbiai import nagy része a koszovói szerbeket célozza, akik már csak hazafiasságból is ragaszkodnak a szerb termékekhez. Így a koszovói hatóságok embargója s annak keménykezű betartatása értelemszerűen érzékenyen érintette az egy tömbben élő észak-koszovói szerbeket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.