Jól fizetnek a szlovákok, ezért a Tokaj-Hegyalján termett szőlő egy része idén szomszédunkhoz kerül – állítják a helybéli gazdálkodók, akik szerint a magyarországi árak kétszeresét fizetik az északról érkező felvásárlók. Rózsa Ferenc tállyai bortermelő lapunknak elmondta: örülnek, ha el tudják adni jó áron a portékát, így legalább nyereségük lesz, s biztosítottnak látszik a tokaj-hegyaljai szőlőtermelés jövője.
– Nem tudom, vajon helyesen cselekednek-e a hegyaljai termelők, ha nem hazai felvásárlóknak adják el a szőlőt – fogalmazott a gazdálkodó. – Az viszont tény, hogy míg itthon esetleg 50-70 forintot fizetnek a termés kilójáért, addig a szlovákok jóval gálánsabbak. Ez a helyzet valószínűleg nem tesz jót a hazai gazdaságnak, azt azonban ki merem jelenteni: bárki viszi, fizet érte, hadd vigye. Ráadásul nem utolsó szempont az azonnali fizetés, márpedig a szlovákok ezért „nyerő emberek” Tokaj-Hegyalján. Úgy vélem, ha egy borász nem gondolkodik üzletember módjára, nem képes helytállni a piacon. Csoma Ernő tolcsvai szőlő- és bortermelő egészen más álláspontot képvisel. Mint hangsúlyozta, a Tokaj környékén megtermett szőlőt inkább a hozzáértő hegyaljai gazdáknak kellene borként értékesíteniük, az ugyanis nem lehet cél, hogy a termést a külföldiek elvigyék. Csoma Ernő ugyanakkor belátja: nehéz ellenállni a hazai kétszeresét jelentő ár csábításának.
A felvidéki Tőketerebes (Trebisov) környékén gazdálkodók lapunknak megerősítették: kamionszám vásárolják a szőlőt a tokaji és az egri borvidékekről, s a magyarországi terméssel javítják boraik minőségét. Ők úgy látják, tisztességtelen dolgot nem művelnek, és a magyar érdekeket sem sértik. Állításuk szerint a bormarketing terén is jobban állnak, mint mi.
Marcinkó Ferenc, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke mindezek ellenére nem érzi azt, hogy tragikus volna a helyzet. Szerinte az a felvásárló, aki külföldről érkezik, s nincs tisztában a hazai helyzettel – úgymond beesik a hegyaljai szőlőültetvények közé –, csak drágán tudja megvásárolni a világhírű árut. S persze azonnal fizet, hiszen másképp nem viheti el a szőlőt. Az elnök szerint Szlovákiából elsősorban a korai illatos fajtákat keresik, ezeket veszik leginkább. Ugyanakkor nagy mennyiségben kiszállított szőlőről nem tud Marcinkó Ferenc. A szakember úgy látja, hogy védeni kell a tokaji borokat, de ez csak úgy lehetséges, ha ellenőrzött körülmények között hagyja el az országot a szőlő. A külföldre szánt értékesítés dokumentálására volna alapvetően szükség – állapította meg a hegyközségi tanács elnöke.
– Véleményem szerint ha jó szőlőből készül a királyok bora, a borok királya, akkor annak nem kell különösebb cégér – állapította meg kérdésünkre Kiss István, Tokaj-Hegyalja egyik legsikeresebb termelője és értékesítője. – Az a jó, amikor a gazda önmaga készíti a bort, s értékesíti. A szőlő eladását külföldre nem támogatom, mi több, rossz tendenciának tartom.
A záhonyi magyar–ukrán határátkelő pénzügyőrei korábban lapunknak elárulták: Kárpátalja irányába már évek óta szállítják a kamionok Tokaj-Hegyalja szőlőjét. Szlovákia felé viszont nincs vámellenőrzés, szabadon jöhetnek-mehetnek a magyar áruval megrakott teherautók.
origo.hu
Majdnem halálra égett egy hároméves kislány egy hevesi kistelepülésen
