Komoly lökést adtak a honi feketegazdaságnak az utóbbi esztendők hazai és globális történései – vélik szakemberek. Az adatok ugyanis azt mutatják: a krízis lazított az adófizetési fegyelmen, és egyre többek kényszerülnek a hatóságok előtt rejtve maradó világba. Az eddigi információkról és az azokból levonható következtetésekről elsőként a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemzetgazdasági folyamatokat vizsgáló főosztályának vezetőjét kérdeztük. Szabó Péter úgy fogalmazott: a világválság valószínűleg felduzzasztotta a szürke- és a feketegazdaságot. A szakember a vállalkozói szféra folyamatait hozta fel példaként. A részleges adatokból arra lehet következtetni, hogy egyes gazdálkodói csoportok körében megemelkedett az adóelkerülési hajlandóság. A főosztályvezető elképzelhetőnek tartja, hogy a káros jelenségek a gazdaság több területén éreztetik hatásukat.
A KSH legutóbb 2002-ről állított össze részletes adatokat a honi feketézés – szakmai kifejezéssel nem megfigyelt gazdaság – nagyságáról. Mint Szabó Péter elmondta, az akkori kimutatás szerint a nemzeti össztermék, a GDP 15 százalékával megegyező öszszeg, nagyjából 2600 milliárd forint forgott a rejtőzködő szférában. A hatalmas summa jelentős része az adócsalók zsebében köthetett ki, miként százmilliárdos tétel kerülhetett a prostitúcióból és drogkereskedelemből élő bűnözői csoportokhoz is. A számsorokba a regisztrációra nem kötelezett mezőgazdasági kistermelők és a – legálisnak számító – háztáji termelés és kalákázás értékét is beillesztették. A KSH főosztályvezetőjét nem lepné meg, ha a rejtett gazdaság nagysága a válságos időszakban több százalékkal is emelkedett volna. A jórészt illegális világ így akár 17-18 százalékos is lehet, s akár 4600 milliárd forintot is mozgathat évente. Mindez azt jelentené, hogy az előző három évben, a krízis ideje alatt öt-hatszáz milliárd forint hagyta el az ellenőrzött szférát.
Osztja a válság hatásairól kifejtett véleményt Vámosi-Nagy Szabolcs, akit a feketefoglalkoztatással kapcsolatos adatokról, tapasztalatokról kérdeztünk. Az adószakértő szerint nyilvánvaló, hogy a recesszió időszaka visszavetette a legális folyamatokat, egyszersmind nehezítette a feketézés ellen fellépő hatóságok munkáját. Az adóhivatal egykori elnökhelyettese helyesli az utóbbi esztendőkben meghozott, a feketefoglalkoztatás visszaszorítását célzó intézkedéseket, ugyanakkor rámutatott: az adóbevallások szerint 1,2 millió személyt jelentettek be minimálbérre vagy annál is kisebb összegre. Vámosi-Nagy Szabolcs az adatot irreálisnak nevezte, s úgy fogalmazott: nem kétséges, hogy manapság is virul a minimálbéres adócsalás. – A legkisebb keresetre bejelentett személyek bizonyos csoportja biztosan kap zsebbe is pénzt – mondta. Az adószakértő ugyanakkor a valósághoz közelítőnek tartja azt a becslést, miszerint idehaza nagyjából félmillió ember teljesen feketén dolgozik: az érintetteknek van rendszeres munkájuk, de keresményük után sem adót, sem járulékot nem fizetnek.
A szakember szerint a jogszabályok tulajdonképpen megfelelők. – Az adóhivatal és a munkaügyi felügyelet ellenőrzéseinek fokozása minden bizonnyal segíthetne a helyzeten – mondta Vámosi-Nagy Szabolcs, aki fontosnak tartaná az ismeretterjesztést: annak tudatosítását, hogy aki adót csal, mindannyiunktól lop. – Nem hagyható azonban figyelmen kívül – tette hozzá –, hogy a válságos időszak növelte a munkavállalók kiszolgáltatottságát, s többen oda juthattak: mindegy, milyen feltételek mellett, csak találjanak munkát. A feketegazdaság és az illegális foglalkoztatás visszaszorulásához így a gazdasági folyamatok normalizálódása is szükséges.
origo.hu
A részegen verekedő Magyar Péterrel jutott teljes mélypontra a magyar baloldal
