Kocsis Istvánt, a BKV vezérigazgatóját az általa korábban vezetett állami cég, az MVM-nél zajló nyomozásban hűtlen kezeléssel gyanúsította meg a rendőrség. Ő volt az egyetlen, aki főpolgármesterré választása után a helyén maradhatott a fővárosi tulajdonú gazdasági társaságok még a Demszky–Hagyó-korszakban kinevezett vezetői közül. Most újra megvédte. Miért?
– Nem vonzó számomra, ha hirtelen ráugranak csapatostul valakire, mert úgy vélem, amíg tényszerűen be nem bizonyosodik, hogy bármi is Kocsis István terhére róható, és amíg a BKV ügyeiben nem érintett, addig nincs ok rá, hogy felmentsem. Előzetesen jelezte nekem, hogy gyanúsítotti idézést kapott, az pedig már a 2010-es választások idején is várható volt, hogy MVM-ügyekben a hatóságok megkérdezhetik. Nem védelem ez, de nem fogok kapkodni.
– Nem jelenthet mindez hátrányt a nehéz helyzetben lévő BKV rendbe tételekor?
– Nem, már csak azért sem időszerű a felmentés, mert Kocsis István egyértelműen pozitív szerepet játszott a BKV-s ügyek tisztázásában, még ellenzéki időszakunkban, de sokat segített a júliusi Alstom-megállapodás létrejöttében is.
– A metrókocsik ügyében a napokban lépett hatályba az Alstom elnök-vezérigazgatójával kötött megállapodás. Egyes vélemények szerint már hamarosan futhatnak is a szerelvények, azonban tény: csak akkor lesznek itt, akár a 2-es, akár a leendő 4-es metrón az Alstom-kocsik, ha a francia cég megkapja a típusengedélyeket és betartja a szigorú határidőket.
– Épp ez a megegyezés célja, illetve feltétele. Minap az egyik televízió honlapján azt olvastam, hogy „ismét hatályba lépett az Alstommal 2006-ban kötött szerződés”. Nagy baj lenne, ha az lépett volna hatályba, és nem éppen annak az általunk korrigált változata, amellyel tulajdonképpen mentőövet dobtunk az ország legnagyobb beruházásának, a metróépítésnek.
– Tehát bízik abban, hogy a szerelvények fékrendszere, biztonsági berendezései egyik pillanatról a másikra megjavulnak, vagy éppen a hatóság lesz belátóbb?
– Miért egyik pillanatról a másikra? Ez a ciklus eddigi legnagyobb sikere. A fővárosra nézve előnytelen szerződés korrekciója alapján 2013 végén, de legkésőbb 2014 elején Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen átadhatjuk a 4-es metró első szakaszát.
– A metrókérdés lezárásával azonban nem oldódnak meg a BKV gondjai…
– A legfrissebb kormánydöntés szerint a BKV működéséhez eddig kapott tízmilliárd forintos állami támogatást megtoldják további kilencmilliárddal, rendeletben vállalták át többek között a fővárosi közlekedési cég 78 milliárdos pénzügyi tartozását. A hónap végéig megérkezik a pénz. Hivatalba lépésemkor több pontban is megállapodtam a kormánnyal. Mind teljesült.
– A fővárosiak közlekedése, az utazás biztonsága mégsem javul. A járművek egyre sűrűbben füstölnek, gyulladnak ki vagy állnak le.
– Dehogy füstölnek sűrűbben. Ősszel a parlament megalkotja a személyszállítási törvényt, és abban a pillanatban válik lehetővé, hogy végleg szétválasszuk a megrendelői, a végrehajtói és az ellenőrző szerepköröket. A BKV-tól még jó néhány feladatot és hatáskört át fogunk telepíteni a Budapesti Közlekedési Központba. Sok lépést már megtettünk: fokoztuk az ellenőrzést, kiszűrtük a párhuzamos tevékenységeket, megszüntettük a külsős szerződések gyakorlatát. A budapesti közösségi közlekedés finanszírozhatóságát, stabilitását az teremtheti meg, ha a leendő Nemzeti Közlekedési Szövetség részévé válik. Ettől kezdve lehet egységes tarifarendszerről, jegyrendszerről, közös menetrendről, infrastruktúráról, gazdaságos és hatékony működésről beszélni.
– Pedig nemegyszer bírálta a kormányt, a BKV talpra állításában illetékes tárcákat, a közlekedési hatóságot, sőt öszszetűzésbe került a fővárosi kormányhivatallal is.
– A kormány egészét sosem bíráltam. Egy-egy keményebb nyilatkozat kifejezetten sürgethet egyes folyamatokat. A város tényleg nincs könnyű helyzetben. Ha adott területen elcsúszna az ütemezés, az komoly gondokat okozhatna, de hangsúlyozom, ilyenről szó sem volt. A kormányhivatal pedig nem a kormány: számomra egyelőre egy nehezen beazonosítható szervezet, és inkább kerületi érdeket sérthet.
– A kerületek viszont láthatóan a fővárosét, sőt, személyesen az önét…
– Az enyémet ugyan nem. 2014-ig megválasztott jóval több ember, mint a 19 kerületi kollégámat együttvéve. Itt a város a lényeg. Vannak a Fideszben, akik három-négy-öt vagy annál is több funkciót húznak magukhoz, amelyeket aztán nem, vagy csak felületesen látnak el. Ők szerintem az egzisztenciájukért, a befolyásukért, a politikai jövőjükért harcolnak. Azok a viták, amelyeket mostanában olyan élesnek próbálnak bemutatni, pont addig fognak tartani, amíg az Országgyűlés el nem fogadja az új önkormányzati, illetve a fővárosi törvényt.
– Elképzelhető, hogy kihúzzák ön alól a fővárost?
– Én ennél magasabbra már nem kerülhetek. Mindig is Budapest főpolgármestere szerettem volna lenni. Ha a jogszabályban nem nullázzák le mozgásteremet, akkor szívesen csinálom, viszont „kinevezett főpolgármester” nem leszek. Egy biztos: az országnak csak egy fővárosa lehet. Londonban kísérleteztek egyfajta kerületek által irányított önkormányzattal, nem vált be. Senki sem akarja a kerületeket megszüntetni, a feladatok ésszerű átcsoportosítására van szükség. Ha a kétharmados parlamenti többség elrontja, akkor még a jelenleginél is roszszabb lesz a helyzet, akár újabb évtizedeken át. Ne rólam beszéljünk, egy rossz kétharmados törvény akkor is árt a városnak, mikor én már rég nem leszek főpolgármester.
– A nyár elején megjelentették a Demszky-korszak súlyos örökségét összefoglaló Fehér könyvet. Abból tételesen kiolvasható Budapest ezermilliárd forintos eladósítása, a BKV-nál és a többi közszolgáltatónál csak az eddigi nyomozások alapján okozott sok száz milliós károkozás. Sokak szerint viszont felemás az elszámoltatás: meg sem nevezték azokat, akik a visszaélésekre módot adó döntéseket hozták, és akár személyesen is részt vettek a város tönkretételében.
– Az elszámoltatást éppen a Fidesz fővárosi frakciója kezdte meg 2009-ben. Azok az ügyek, amelyek az önkormányzatnál és cégeinél gyanúsak voltak, oda kerültek, ahova valók, az ügyészségre. Amit lehetett, azt megtettük, de én nem hóhér vagyok. A Fehér könyvvel a középpontot határoztuk meg, ahonnan elindultunk, de augusztus végén mutatjuk be a Zöld könyvet, amely az utóbbi 10 hónap eredményeit foglalja össze.
– Ezek között lesznek azok a szimbolikus, a magyarsággal, a nemzettel összefüggő döntések, amelyeket 1990 óta a Fővárosi Közgyűlésben jószerivel még csak napirendre sem lehetett tűzni?
– Alaptalan támadások értek minket, nemhogy az utcanév-változtatásokért, de még Sztálin díszpolgári címének eltörléséért is. Volt, aki azt hazudta, hogy az egykori szovjet zsarnok nem is volt díszpolgár, de csak addig, amíg fel nem olvastam neki az eredeti, 1947-es határozatot.
– Néhány esetben viszont mintha kapkodott volna a városvezetés. A budapestiek többsége örült, hogy végre lecserélik a román színekre hasonlító zászlót, azonban kiderült, hogy az új, nemzetiszínű lobogóval is baj van.
– Budapestnek van elfogadott, hivatalos zászlaja, az pedig lényegtelen, hogy annak szélén farkasfogas, vagy pedig sima a nemzetiszínű szegély. A törvényeket is szokták módosítani, ilyen kisebb pontosítás a zászlónál is belefér. Ellenfeleink azt mondják, miért foglalkozunk mi ilyen jelentéktelen kérdésekkel, amikor sokkal fontosabbak is vannak. Ha nekik jelentéktelenek ezek a kérdések, akkor miért foglalkoznak ők ezekkel hosszú heteken át? A szimbólumok, elnevezések nem lényegtelenek, ők is tudják ezt.
– Jövő héten kezdődik a Fővárosi Közgyűlés őszi ülésszaka. Melyek lesznek a legfontosabb döntések?
– A közlekedés említett átalakítása, a fővárosi szakképzés jövőjének meghatározása és a hajléktalankérdés megoldása. Figyelmeztetés a legutóbbi csepeli tragédia. Nem lehet tovább csak szociális problémaként kezelni a hajléktalanbűnözést. Az aluljárókba az idén sem engedjük vissza a hajléktalanokat, tárgyalok a belügyminiszterrel: három épületet is felújítunk, amelyekben több száz fedél nélkülit tudunk majd elhelyezni. Cégeink munkát is ajánlanak nekik. Nem fogadhatjuk el, hogy munkaképes emberek kijelentsék: adjunk nekik lakást, de ők nem dolgoznak. Az ellenzéki sajtó most nagyon súlyosnak mondja a hajléktalanok ügyét, de azt sosem teszik hozzá, hogy nem hónapok alatt alakult ki ez a helyzet. Pártfogolt politikusaik mit csináltak húsz évig, ha itt tartunk?
origo.hu
Halálos baleset történt az M5-ös autópályán
