Mint az a lapunk birtokába került dokumentumból kiderül, a szükséges beruházások 80 milliárd forintba kerülnének.
Könnyen a Magyar Posta válságát okozhatja a 2013-as piacnyitás, amennyiben a vállalat nem fejleszti és bővíti szolgáltatásait, termékeit. Bár egy úgynevezett egyetemes – vagyis az állam által garantáltan mindenki számára hozzáférhető – szolgáltatásról van szó, a piacnyitást Brüsszelben írják elő. Ez a lépés mindenképpen kedvez a különböző nemzetközi csomagküldő és futárszolgálatoknak, amelyek olcsóbb és esetleg jobb szolgáltatásaikkal „megnyerik” a nagyvárosokat, míg a ritkán lakott térségekben szinte biztos, hogy minden marad a régiben. Vagyis első ránézésre a lakosság bizonyosan nem jár rosszul. Ugyanakkor érdemes számításba venni azt is, hogy az önmagában ráfizetéses térségekben – például a falvakban vagy a tanyavilágban – az állami szolgáltató folytatja a tevékenységet, amit végső soron adóforintokból kell finanszírozni.
*
Magyarán a kötelező piacnyitás jó eséllyel azt jelenti, hogy többe fog kerülni a leves, mint a hús.
A jelenlegi viszonyok között nyereséges, több tízezer embernek munkát adó posta és az egész ágazat kihívásaival a döntéshozók is tisztában vannak: nemrégiben fogadta el az állami vállalat igazgatótanácsa azt a mintegy ezeroldalas cselekvési tervet, ami a szóba jöhető kitörési pontokat veszi sorba. A Magyar Posta fejlesztési pályára állításának első éve című, eddig csak utalások szintjén említett dokumentum lapunk birtokába került 41 oldalas kivonata szerint négy fő területen kell váltani és erősíteni: a hagyományos postai szolgáltatások és alaptevékenységek fejlesztése, az e-posta, vagyis a szolgáltatások teljes körű elektronizálása, piacra lépés a telekommunikációs piacon, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások felfuttatása. E két utóbbi terület hivatott a szűk másfél év múlva életbe lépő piacnyitás miatt kieső bevételt pótolni. Mindezekhez 80 milliárd forintra van szükség.
A stratégia kivonata a pénzforgalmi üzletágra vonatkozóan hagyományosnak tekinthető szolgáltatásokat tartalmaz: szó van szolgáltatásközvetítésről, pénzforgalmi számlavezetésről, pénzhelyettesítő eszközök – kártyák – kibocsátásáról és értékpapírszámla vezetéséről egyaránt. Ennél izgalmasabb és látványosabb terv a távközlési terület ismételt meghódítása. (Közismert: az egykori Matáv a rendszerváltás után a postából vált ki, ekkor önállósult a távközlési iparág. A társaságot 18 évvel ezelőtt privatizálta az állam, mai neve Magyar Telekom). A tervezet szerint a posta a közeljövőben virtuális szolgáltatóként, valamelyik jelenlegi távközlési cég rendszerét bérelve, azonban saját csomagokkal és díjszabással jelenne meg. E tevékenységét később már saját hálózaton, teljes értékű szolgáltatóként folytatná. Az első olvasatra meghökkentőnek tűnő elképzelés lehetőségét alátámasztják a közelmúlt folyamatai is: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nemrégiben hirdette ki a negyedik mobilszolgáltató piacra lépését lehetővé tevő frekvencia-árverési pályázatát. Elvileg semmi sem tiltja, hogy ezen állami cég is részt vegyen. A távközlés piacán a megjelenést mindemellett az állam birtokában, igaz, nem a postánál, hanem más intézményeknél lévő üvegszálas infrastruktúra is segítheti. Mint arról a múlt héten lapunk is beszámolt, január elsejétől ennek – vagyis a kormányzati gerinchálózatnak – a Magyar Villamos Művek lesz a gazdája, miután a fejlesztést, karbantartást évi 12 milliárd forintért végző Magyar Telekom szerződése lejár.
Érdemes említést tenni arról is, mi lesz a hagyományos szolgáltatások terén: létre kívánják hozni ezek digitális változatát, amit a postai közösségi szolgáltató hálózat fog egységesíteni. Ez adna keretet a digitális ügyfélkapunak vagy az olyan termékeknek, mint a mai ajánlott küldeménynek megfelelő regisztrált elektronikus levelek. A stratégia emellett szól többek között a küldeményeket fogadó és kiadó automaták telepítéséről, a logisztikai rendszer fejlesztéséről és szolgáltatásközvetítési programok indításáról is.
A dokumentumot eddig nem hozták nyilvánosságra, és még a területért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sem bólintott rá, azonban nagy valószínűséggel ez határozza majd meg a posta jövőjét. Erre utal, hogy a stratégia kidolgozása után érkező új vezérigazgató, Geszti László kinevezése kapcsán kiadott közlemény nyomatékosítja: az új vezető feladata az, hogy „megvalósítsa a posta közelmúltban elfogadott új üzletstratégiáját, és sikeresen felkészítse a társaságot a piacnyitásra”. A pénzforgalmi ágazat kiemelt kezelésére pedig abból lehet következtetni, hogy erre a területre Geszti Lászlóval egy időben külön vezérigazgató-helyettest neveztek ki Bakati Gábor személyében.
origo.hu
Iványi Gábor hazudik, "ami egy paptól nem szép dolog"
