Tiszta Amerika?

Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke számos hasonlóságot vél felfedezni az Egyesült Államok és az euróövezet országai között. Mindezt az EKB (képünkön a bank épülő új székháza) egyik legutóbbi tanulmányára alapozza, amely szerint az alapvető gazdasági és pénzügyi mutatók terén az egyes amerikai államok közötti különbségek legalább akkorák, mint az eurózóna egyes tagországai között. Nevadában, Arizonában, Floridában és Kaliforniában például a lakásárak emelkedése éppúgy meghaladta a nemzeti átlagot, mint a spanyol és ír az európait. A valamikor erőteljes ipari növekedést mutató Michigan és Ohio éppúgy visszaesett, mint ahogy Portugália, amely egykor szintén gyors ipari fejlődésen ment keresztül, majd ezt hosszan tartó stagnálás követte. Emellett az eurózóna gazdasági növekedése és válság utáni visszaesése is nagyon hasonló az Egyesült Államokéhoz. – A válság hatása az eurózóna egyes tagállamaiban hasonló képet mutat, mint az Egyesült Államok néhány szövetségi államában – állapította a meg az Európai Központi Bank elnöke. Mindez egy, a héten az amerikai Wyoming állam Jackson Hole nevű városában rendezett konferencián történt, amelyet 1978 óta évente rendeznek meg a központi bankok vezetői és jeles közgazdasági szakértők számára. Az idei konferencia címe Hogyan érhető el maximális hosszú távú növekedés, talán azért, mert az elmúlt évtizedben az egész euroatlanti térség a maga egy százalékot alig meghaladó növekedésével a világ leglassabban fejlődő régiója volt. Trichet receptje a növekedésre a szerkezeti reformok továbbvitele, míg saját feladatát az euró értékének stabilan tartásában látja. Ez kétségtelenül szerencsés munkamegosztás a bankárvilág javára, ugyanis a szerkezeti reformok alatt a szociális kiadások további lefaragását kell érteni, amelyet a nemzetállami kormányoknak kell végrehajtaniuk, szembenézve az egyre szélesebb társadalmi ellenállással, míg az infláció megfékezése pusztán a kamatlábak magasan tartását jelenti. Miközben szinte minden uniós országban napirenden vannak a kormánypolitika elleni széles körű megmozdulások, még senki sem hallott arról, hogy az Európai Központi Bank kamatpolitikája ellen tiltakozó mozgalom bontakozott volna ki, holott az általa képviselt politika legalább annyira meghatározza az egyes országok gazdasági fejlődését, mint saját kormányuk szerkezeti reformjai.
Trichet az Amerikával vélt hasonlóság felvetésével végül is azt sugallta, hogy az euróövezetben alapjában véve nincs semmi baj, az euróövezet fenntartható, csak a nemzeti kormányoknak kell strukturális reformokat végrehajtaniuk, vagyis tovább kell haladniuk az európai szociális piacgazdaság leépítése útján.
Amit az Európai Központi Bank elnöke kifelejt az összehasonlításból – nyilván szándékosan, hiszen nem feltételezhető, hogy nem tudja –, az az, hogy szemben az Európai Uniónak a GDP egy százalékát kitevő költségvetésével, az Egyesült Államok szövetségi költségvetése az ottani GDP 14-18 százaléka körül mozog, tehát könnyen tudja kezelni az olyan típusú válságokat, mint a jelenlegi görög válság. Florida például nem kerülhet olyan helyzetbe, mint Görögország, hogy fizetési mérlegét a nemzetközi pénzpiacról kelljen fedezni, és ha eladósodik, nem mondják rá, mondjuk a New York-iak, hogy lusták, nem akarnak dolgozni. Az Egyesült Államok lakosságának túlnyomó többsége az öszszes belső ellentét dacára egy nemzetnek tartja magát, ami nem mondható el az ezeréves nemzetállami gyökerekkel rendelkező Európáról. Európa végül is nem Amerika, és az eltérést a költségvetési kiadások lefaragásával nem lehet eltüntetni. Az európai problémák megoldását az európai sajátosságok figyelembevételével kell keresni és lehet megtalálni.