Nyilvánosan arra kérte a kormányfő Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert a százmilliárdos idei kiigazítás bejelentésekor, hogy dolgozzon ki elképzeléseket a növekedés gyorsítására. Orbán Viktor úgy fogalmazott: elfogadja, hogy a költségvetés kétszázalékos GDP-bővülésre épül, de nincs kibékülve ezzel a teljesítménnyel.
Nagy kérdés, hogy a külső adósság és a hiánycélok tartásának szorításában milyen eszközei maradtak a kormánynak erre a célra. Számos szakember úgy gondolja, hogy a mozgástér egyenlő a nullával, a kormány megtette, amit lehetett, és várni kell a külső környezet javulására. Ha pedig ez nem következik be, sőt, súlyosbodik az uniós adósságválság, akkor az is könnyen megtörténhet, hogy a kétszázalékos GDP-bővülés sem teljesül. E vélemények szerint az Orbán-kabinet mindössze azzal foglalkozhat, hogy a lassulásból eredő terheket miként terítse szét.
Más közgazdászok viszont úgy látják, hogy lenne lehetőség a beavatkozásra. Szerintük az új kormány még adós azokkal az intézkedésekkel, amelyek a torz növekedési szerkezeten változtatnának, s amelyek a GDP-bővülés belső motorjait is elindíthatnák. – Amit magyar gazdasági növekedésnek nevezünk, valójában három különböző irányba mozgó gazdaság teljesítményét takarja: a multinacionális nagyvállalatokét, a valódi magyar cégekét és a 750 ezer embert foglalkoztató állami szektorét. Ezek közül egyedül a külföldi hátterű társaságok képesek növekedni, ez ellensúlyozza a másik két terület drámai szereplését, s eredményezi azt, hogy a GDP összesítő mutatója végül is pozitív lehet idén és jövőre – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Bogár László közgazdász. Mint mondta, a kormánytól azt várják, hogy ne csak az állami pénzügyek konszolidálásával foglalkozzon, hanem dolgozzon ki eszközöket „a tényleges hazai gazdaság” helyzetbe hozására. Szerinte nem vágyálom, hogy a növekedés szerkezete egészségesebb legyen, persze ehhez „jelentősebb anyagi forrásokra lenne szükség”. Arra a kérdésre, hogy most, amikor százmilliárdokat kell spórolni, miből lehetne előteremteni e célra a pénzt, Bogár László úgy fogalmazott, át kellene gondolni a multik támogatására kifizetett öszszegeket.
– Az egyik legsúlyosabb probléma az építőipar területén figyelhető meg. Nem túlzás azt mondani, hogy ez a szektor agonizál a céges beruházások és magánépítkezések elmaradása és a körbetartozások miatt. Az ágazat felkarolásának egyik módja az lenne, hogy az állami építkezéseknél előnyben részesítenék a hazai cégeket. Ezenkívül viszonylag kevés pénzből lehetne segíteni a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek exportját is az Európai Unión kívüli országokba – nyilatkozta a lapunknak Csath Magdolna közgazdász. Szerinte például a turizmusban, a tudományos rendezvények szervezésében is vannak kiaknázatlan lehetőségek. – A devizahitelesek további megsegítése azért is lenne fontos, mert a társadalmi bizonytalanságot erősíti ez a probléma, és azokat is visszatartja a fogyasztástól, akik egyébként rendelkeznek elkölthető jövedelemmel – tette hozzá a közgazdász.
Mint ismert, a rosszabbodó külső feltételek hatására a II. negyedévben gyakorlatilag leállt a magyar GDP bővülése, az előző negyedévhez képest stagnált a gazdaság. Ám korai lenne temetni a magyar növekedést, tegnap az ipari termelés területéről – amely hűen tükrözi a GDP várható alakulását – jó hírek érkeztek: 2 hónap visszaesés után 0,8 százalékos növekedést jeleztek. Még ennél is kedvezőbb fejlemények következtek be Németországban, ahol az ipari termelés a várt fél százalék helyett 4 százalékkal nőtt.
Hitelminősítői dicséret. Megérkezett az első hitelminősítői elismerés a kormány 100 milliárdos intézkedéscsomagjára a Fitch Ratings vezérigazgatójától – tudatta az MTI. Ed Parker a Dow Jones hírügynökségnek azt mondta: a magyar gazdaságpolitika az idén viszszatért a helyes útra, s a jövő évi 3 százalék alatti deficitcél is hihető.
origo.hu
Tornóczky Anita nem titkolja, ennyit szedett fel várandóssága alatt
