Trezorok a gránithegyekben

Az anyagi és tárgyi értékek biztonságát első számú feladatának tartó Svájcban, a természeti adottságokat kihasználva erre szakosodott cégek a föld alá rejtik mind a magánkincseket, mind a vállalatok bizalmas adatait.

A banktitok története további fejezettel gazdagodik. Erre elsődlegesen a II. világháborúból visszamaradt, a hadsereg által nagyrészt már nem használt erődítmények nyújtanak lehetőséget. Így például a Gotthard vidék gránitkőzetébe létesített erődrendszer, amely arra az esetre épült, ha a hitleri Wehrmacht lerohanná a semlegességére büszke alpesi országot. A berni kormány itt talált volna menedéket. A Swiss Armee által feladott labirintusrendszer késztette a villamosmérnök Dolf Wimpflit arra, hogy megvásárolja a föld alatti építményt, és ott jól őrizhető páncélkamrákat alakítson ki. Üzleti meggondolásának a mozgatórugója: magánszemélyek és vállalatok értékeinek a megőrzése. A Swiss Gold Safe név alatt futó kezdeményezés telitalálatnak bizonyult. Különösen azt követően, hogy elmélyült a globális gazdasági válság.
Az emberek igyekeznek megőrizni megtakarított pénzük és vagyonuk vásárlóértékét, és nemesfémbe, aranyba, ezüstbe invesztálnak. Ezek biztonságát szolgálja az Uri kantonhoz tartozó Amsteg közelében, a sziklák alá rejtett bunker. „A krízis számunkra áldás. Az érdeklődők száma megtöbbszöröződött” – hangoztatja a vállalat ügyvezetője, Hans Maurer, és további újfajta jelenségre utal: – Számos ügyfél nem tartja kielégítőnek a pénzintézetek nyújtotta biztonságot, és aranykészletét inkább magánvállalkozásra bízza a legmodernebb technikával felszerelt alpesi páncélszekrényekben. A létesítmény pontos helyét legfeljebb a környék polgárai ismerik, a berendezés alkotóelemeit és az itt dolgozó személyek számát éppen úgy nem lehet tudni pontosan, mint hajdanán a hadsereg idejében. Az érdeklődök bizalmának fokozását az itt elhelyezett értékekre kötött casco biztosítás szolgálja.
Mindenekelőtt vállalatok bizalmas iratainak és titkosított adatainak biztonságos megőrzését kínálja a Berner Oberland vidéken működő, nevét a híres amerikai Fort Knox erődítménytől átvett Swiss Fort Knox bunker, amelyet a hadseregtől bérel az üzemeltető, és garanciát nyújt arra, hogy a rá bízott értékeket minden katonai, civil beavatkozás vagy természeti katasztrófa (árvíz, földrengés, elektromágneses besugárzás) esetén megmenti. A létesítmény közelében repülőtér és vámhivatal működik, megkönnyítendő a közvetlen külföldi elérhetőséget.
A sziklák alá rejtett svájci trezorok harmadik állomása (Fort DK 2) szintén Uriban található, a bunkerben kiépített adatközponttal és – sajtóértesülések szerint – Genfben, Bristolban, Párizsban és Budapesten fenntartott képviseletekkel. Részletes információkkal a föld alatti létesítmény tulajdonosa nem szolgál.