Következő mérkőzések
Ukrajna
18:002024. június 26.
Belgium
Szlovákia
18:002024. június 26.
Románia

Trükkös festményhamisítók

Tizenhatmillió eurós csalás, 170 tanú, negyven tárgyalási nap, számtalan átejtett műgyűjtő, szakértő és árverező. Ezek annak a pernek a koordinátái, amelyet a II. világháború befejezése óta eltelt időszak legnagyobb méretű hamisítási botrányának tartanak.

Stefan Lázár
2011. 09. 30. 22:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az államügyészség négy személyt hamisított műalkotások szervezetten elkövetett forgalmazásával gyanúsít. A kölni törvényszék előtt ma kezdődik a nemzetközi árverési piacon dúló konkurenciaharc hátterére is fényt derítő eljárás.
A hamisító kvartett főszereplőjének a hatvanesztendős Wolfgang Beltracchi mondható, aki – mint jól képzett művész – képes volt arra, hogy magas színvonalon hamisítsa a múlt század elején dolgozó német és francia expresszionisták (Max Pechstein, Max Ernst, Heinrich Campendonk, Fernand Légre) alkotásait. Felesége, Helene és annak húga, Jeanette vállalta a festmények forgalmazását, nagyrészt nemzetközi hírnevű aukciósházakon és képtárakon keresztül. A csoport negyedik tagja, Otto Schulte-Kellinghaus, a hamisítványok eredetét elkendőző legenda kialakítását szolgálta. A festmények váratlan felbukkanásának magyarázatáról előbb a testvérek gondoskodtak és 1992-ben elhunyt, gyártulajdonos nagyapjuk örökségére hivatkoztak, aki állítólag lelkes műgyűjtő volt. Később hasonló mesével állt elő Schulte-Kellinghaus is. Az ő nagyapjának, egy 1957-ben meghalt úriszabónak szintén a képzőművészet volt a hobbija, és ez a szenvedély segítette az értékes képek birtoklásához.
A két nagypapa – állítólag – a legendás hírű, hajdani düsseldorfi műkereskedő, a zsidó származású Alfred Flechtheim tulajdonában lévő művekhez azt követően jutott hozzá, hogy Flechtheim 1937-ben elhagyta a nemzetiszocialista Harmadik Birodalmat. Üzletének fennmaradt állománya hosszú időn keresztül eltűntnek minősült, majd csodával határos módon, hála az említett elhunyt nagyapák örökségének, ismét előkerült. Az államügyészség a vádiratban tizennégy hamisított festményt említ összesen tizenhatmillió euró értékben. Ezek hitelességét elismert szakértők bizonyították. A hamisítók igyekeztek a németországi nyomokat eltüntetni, így a kifizetendő pénzek tetemes részének az átutalását az andorrai Bank Creditnél vezetett számlájukra kérték. A Londonban elhunyt Alfred Flechtheim életrajzírója, Ralph Jentsch okozta a hamisítók vesztét, miután a festmények hátoldalára ragasztott Flechtheim-gyűjtemény címkét utánzatnak minősítette, és elindította a vizsgálatok lavináját, amely végül a ma kezdődő perhez vezetett. Jentsch egyben magyarázattal szolgált a hamisítók aktivitását megkönnyítő jelenségre: ez az árveréssel foglalkozó vállalkozások közötti, „friss áruért” folyó konkurenciaharc.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.