Kína után a világ másik tőkében gazdag régiója felé is nyitni kíván a hazai külgazdaság-politika, amit Orbán Viktor kormányfő szeptemberi szaúd-arábiai útja is jelez. A polgári kormány beiktatása óta több magas rangú magyar– arab állami és kereskedelmi találkozót is rendeztek, bár a kapcsolatok fejlődését az arab tavasz politika átrendeződése lelassította. A dinamikusan fejlődő régió felé fordulás fő célja újjáéleszteni az 1980-as években még virágzó közép- és közel-keleti kapcsolatokat, amelyek kereskedelmi hasznát mindig is hazánk fölözte le. Az együttműködés ekkor Algériától Szíriáig terjedt, magyar mérnökök jelentős építőipari, olajipari és egyéb technológiai fejlesztésekben vettek részt; mezőgazdasági és könnyűipari termékeinknek pedig biztos piacot jelentett a térség. A 90-es évek elején a kapcsolatokban óriási törés következett be: az átrendeződés nyomán az arab piacaink jó része elveszett. A közel-keleti nyitásunk másik oka, hogy az egyre inkább stagnáló nyugat-európai felvevőpiactól rövid távon nem várható jelentős bővülés, miközben a közel- és közép-keleti államok egy része óriási fejlesztéseket folytat, és több százmilliárd dollárnyi infrastrukturális és jóléti beruházásról döntött „az arab tavasz” eseményeit követően. A szociális feszültségek levezetésére számos öböl menti államban jelentős infrastrukturális bővítéseket tesznek a közeljövőben, ezekből – épp a jó megítélésünk miatt – a magyar vállalatok is megrendeléshez juthatnának.
A stratégiaváltással nem mellékesen orvosolni lehet Gyurcsány Ferenc exkormányfő 2005-ös diplomáciai baklövését, amikor a szaúdi futballcsapat tagjait terroristáknak nevezte. Ezt követően Rijád hazarendelte budapesti nagykövetét, és a kereskedelmi kapcsolatokat is befagyasztották egy időre. A statisztikai hivatal adatai szerint a magyar–arab kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokban 2006 óta jelentős visszaesés következett be: a Szaúd-Arábiába irányuló magyar kivitel értéke a gyurcsányi melléfogás után megfeleződött, de jelentősen csökkent a kivitelünk Egyiptomba, Algériába, Jordániába, Ománba és Kuvaitba. A régióban a legnagyobb forgalmat jelenleg az Egyesült Arab Emírségekkel bonyolítja hazánk, ide főként mobiltelefonokat és gépeket szállítunk.
– Van mit bepótolnunk: a rendszerváltás után az állami külkereskedelmi vállalatok megszűnésével fokozatosan leépültek a magyar– arab kapcsolatok, több arab országban is visszaesett a kereslet, elsősorban a politikai rendezetlenség miatt – magyarázta lapunknak Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar–arab tagozatának elnöke. A szakember szerint óriási veszteséget jelentett a korábban biztosnak számító piacok feladása, ahol az Ikarustól a Tungsramig nagy múltú magyar vállalatok vívtak ki megbecsülést. A mostani újrakezdésben az utóbbi egy év magas szintű politikai találkozói, a térségbeli követségek és konzulátusok szerepének megerősítése és a régi kapcsolatok felelevenítése egyaránt segíthet. – A kormány felismerte, hogy miközben az euróövezet adósságválsággal küzd, a világban ma két helyen van befektetésre váró szabad tőke: Kínában és az Arab-öböl menti országokban – mutatott rá Miklóssy Ferenc. Ám még nem készültünk fel kellően az arab befektetők fogadására. Aki eredményt akar, meg kell ismernie az arab üzleti szokásokat és kultúrát is. Részükre biztonságot jelent a kettős adózásról szóló és a befektetések biztonságát garantáló megállapodások megkötése. Nehezíti a kapcsolatok kiépítését a vízumkiadások indokolatlan nehézkessége is. Az MKIK alelnöke az arab befektetésekkel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a térségbeli üzletemberek elsősorban pénzügyi befektetők, akik kész terveket, projekteket finanszíroznának, s hosszú távú magyarországi érdekeltségek kiépítésében gondolkoznak. Ennek része lehet a hazai műszaki kutatások külföldi finanszírozása, illetve a magyar felsőoktatási intézményekkel való együttműködés is.
– Hazánkról kifejezetten jó a véleményük, erre a későbbiekben lehet építeni – mondta Miklóssy Ferenc, aki a hosszú távú befektetések mellett a kedvező kamatozású hitellehetőségeket is említette. Az élelmiszerexport és a víztisztítási technológiák eladásánál óriási előrelépést érhetünk el, s mivel az arabok a legújabb technológiák iránt érdeklődnek, jó esélyeink vannak. Az arab állami alapok szerepével kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdasági terjeszkedés mellett a politikai befolyás erősítése is szerepet játszik a külföldi befektetések ösztönzésében.
– Erre az egyik legjobb példa Szaúd-Arábia, amely „az arab tavasz” utáni fejlesztésekben oroszlánrészt vállal az egész régióban, éppen ezért a magyar cégeknek minél hamarabb meg kell jelenniük a szaúdi piacon – hangsúlyozta Miklóssy Ferenc. – Ehhez azonban a magyar cégek érdekeinek kinti képviseletét is erősíteni kell, ehhez járul hozzá az MKIK üzletember-találkozók szervezésével, magyar cégek tájékoztatásával, kétoldalú kamarai megállapodásokkal, közös üzleti tanács alakításával – összegezte.
origo.hu
Életveszélyes jelenetek Budapesten, a Parlamentnél fürdőztek fiatalok a Dunában - videó
