Vége a japán Tescónak

Az elvártnál rosszabb üzletmenetre hivatkozva jelentette be tegnap a Tesco, hogy megszünteti tevékenységét Japánban, s értékesíti 129 egységből álló üzlethálózatát. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a kivonulás a japán vásárlók külföldi cégekkel szemben érzett bizalmatlanságának és hazai termékek iránti hűségének köszönhető.

A japán társadalomra jellemző hagyománytiszteletnek és patriotizmusnak is része lehetett abban, hogy a brit áruházlánc nem találta meg a számításait a szigetországban – kommentálta lapunknak a cégcsoport bejelentését Völgyi Katalin, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének szakértője. A mindennapi életben ez úgy jelenik meg, hogy a vásárlók először a hazai termékeket keresik, s csak azután választják a külföldi árukat. Vagyis a hazai áruk alacsony aránya eleve bevételkiesést okozhat. Ráadásul szívesebben vásárolnak hazai üzletben, mint idegen tulajdonú boltban. Ez magyarázhatja azt, hogy a távol-keleti országban Tesco és Tesco Express formában működő 129 üzlet Curukame néven kereste eddig a vásárlók kegyeit. Elképzelhető az is, hogy a termékkínálat sem felelt meg a japán elvárásoknak, s ennek is része lehetett a cégcsoport japán részlegének csődjében. Az viszont biztosan állítható, hogy a válság okozta viszszaesés is hozzájárult az áruházlánc veszteségének növekedéséhez. A gazdaság ösztönzésére hozott kormánytámogatások a szigetországban ugyanis a hagyományos japán iparágakat, az autógyártást és a mikroelektronikát célozták meg, így az állami pénzekből nem jutott az áruházláncnak.
A távol-keleti ország gazdaságában zajló események megértéséhez tudni kell, hogy ott egyébként is igen későn jelentek meg a külföldi befektetők, hiszen egészen a kilencvenes évek végéig alig-alig engedték be őket az országba. Ekkorra azonban a japán vállalkozások olyan tömege telepedett meg a világ számos országában, hogy a kormány nem tudott ellenállni a nemzetközi nyomásnak, s lassan megnyitotta a kapukat a befektetők előtt. Azóta is tény ugyanakkor, hogy a mai napig sokkal alacsonyabb a külföldi vállalkozások aránya a japán gazdaságban, mint a világ legtöbb államában.

Diszkontok az élen. A kereskedelmi láncok számára gyártott úgynevezett saját márkás termékek aránya összességében nem változott a teljes forgalomhoz képest, a diszkontokban viszont folytatódott térnyerésük – áll a Nielsen legfrissebb felmérésében. A legjelentősebb szektort jelentő élelmiszer részaránya növekedett leginkább: a korábbi 57 százalékkal szemben ma már az értékesített élelem 59 százalékát adják a diszkontláncok saját márkás termékei. A térnyerést főként az alacsony ár magyarázza.