Christian Wulff német államfő a Nobel-díjas közgazdászok tegnapi lindaui találkozóján törvényellenesnek nevezte azt, hogy az Európai Központi Bank (EKB) nagy tételben vásárolja az adósságválságba került euróövezeti országok állampapírjait. Wulff nyitó előadásában az uniós alapszerződésnek azt a részét idézte, amely megtiltja a jegybanknak a kormányoktól való közvetlen vásárlást. Az államfő ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a mostani gyakorlat a nehéz helyzetre való tekintettel átmenetileg tolerálható lehet.
Joseph Stiglitz homlokegyenest ellentétes álláspontjának adott hangot a németországi településen tartott előadásában. Szerinte – derült ki a Portfolio.hu cikkéből – változtak az idők, és emiatt az eszközöknek is változniuk kell. A Nobel-díjas közgazdász úgy gondolja, hogy az EKB-nak még nagyobb szerepet kellene vállalnia a válságkezelésben, például meghitelezhetné azt az uniós pénzügyi alapot, amelyből a bajba jutott tagállamokat segítik ki. Szerinte a jelenleg 440 milliárd euróra rúgó mentőkeretet mindenképpen növelni kellene, akár a tagállamok direkt befizetésein keresztül is.
– Ha az adósságválság recesszióba fordul, még rosszabb lesz a helyzet, és az eurózóna felbomolhat – indokolta állítását a sokat idézett szakember. Joseph Stiglitz a jelenlegi, az egyedi állami kiigazításon alapuló válságkezelést a középkorban szokásos, vércsapolós módszerhez hasonlította. Amikor a vérlevétel nem hozott eredményt, újra alkalmazták, amíg a beteg meg nem halt. – A jelenlegi makrogazdasági modell szerepet játszott abban, hogy kialakult a válság a világban – fejtette ki Joseph Stiglitz, aki azon közgazdászok közé tartozik, akik szerint a gyengébb láncszemeknek nem kell elhagyniuk az uniós valutaövezetet.
Nem kérdéses, hogy további beavatkozásokra lesz szükség Európában az adósságválságból való kitörés érdekében. Az eddigi intézkedések megakadályozták a görögök, írek és portugálok fizetésképtelenségét, illetve az olasz és spanyol hozamok elszabadulását, azonban a kisegített országok továbbra sincsenek biztonságban. Athén kétéves állampapírjai után fizetendő hozam tegnap 42 százalékra ugrott fel – nincs olyan ország a világon, amelyik ezt ki tudna gazdálkodni. Összehasonlításképp: a németek 1-2 százalék körüli, a magyarok 6 százalék körüli hozamokat fizetnek. Szerencsére a hellének egyelőre a jóval olcsóbb uniós és valutaalapi hitelekből finanszírozzák az államot, de előbb-utóbb ezeket is el kell kezdeniük visszafizetni, s ilyen hozamok mellett ez jelenleg lehetetlennek tűnik. Az euróövezeti adósságválság súlyosbodhat azáltal is, hogy a kelet-európai devizahiteleseknek egyre nagyobb gondot jelent a nyugat-európai bankoknál levő svájci frank hitelek visszafizetése – állapította meg elemzésében az UBS bank tegnap.
origo.hu
Budapesten egyre nagyobb a veszély
