Vérdíjat tűztek ki Kadhafi fejére

Nyolc hónap múlva választásokat tartanak Líbiában – mondta Musztafa Abdel-Dzsalíl, a líbiai felkelőket képviselő Átmeneti Nemzeti Tanács (ÁNT) vezetője a La Repubblica című olasz napilapnak. – Demokratikus kormányt és igazságos alkotmányt akarunk.

Munkatársainktól
2011. 09. 03. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mindenekelőtt nem akarunk úgy elszigetelődni a világtól, mint eddig – hangoztatta a lázadók politikai vezetője. – Az új Líbiának az eddigivel szemben másnak kell lennie, a szabadság, az egyenlőség és a testvériség elvein kell alapulnia – tette hozzá. Moammer el-Kadhafi líbiai vezető sorsával kapcsolatban elmondta: az ÁNT tagjai között az az uralkodó vélemény, hogy az államfőt és embereit Líbiában kell bíróság elé állítani. Az ÁNT kétmillió dinár, azaz mintegy 1,6 millió dollár vérdíjat ki tűzött Kadhafi fejére. – A líbiai felkelők kormánya tiszteletben tartja a Kadhafi idejében kötött valamennyi olaj- és gázszerződést, köztük azokat is, amelyek kínai cégekkel jöttek létre – jelentette be a kormány helyreállítási munkákkal megbízott képviselője két nappal azután, hogy a felkelők által irányított Agoco olajvállalat egyik illetékese azt mondta, politikai gondok lehetnek Oroszországgal, Kínával és Brazíliával.
Külföldi újságírók szabadultak ki tegnap Tripoli Rixos nevű szállodájából, ahol állításuk szerint vasárnap éjjel óta fogva tartották őket Kadhafi emberei.

*

Moammer el-Kadhafi líbiai vezető a népének szánt rádióüzenetében azt ígérte, hogy a hozzá hű erők „a győzelemig vagy a halálig, de minden erejükkel ellenállnak az agressziónak”. Felszólította Tripoli lakóit, hogy tisztítsák meg a fővárost a lázadóktól és árulóktól.
A líbiai vezető hollétéről semmit nem tudni, Kadhafit szó szerint elnyelte a föld, ugyanis a líbiai főváros központjában lévő bunkerrendszerében akár hosszú ideig meghúzhatja magát. A keleti El Beida városában a líbiai felkelők már rábukkantak egy hasonló bunkerrendszerre, amely a Tripoli alatt húzódónak a „kisöccse” lehet. Többméteres betonfalak, páncélajtók, külön áramfejlesztő rendszer, légszűrők, információs központ, élelmiszer-raktár – az ezredes mindenre gondolt. A fővárosban kedden a lázadók elfoglalták a Kadhafi-rendszer jelképének számító Bab al-Azizija főparancsnokságot, amely Tripoli központjában áll, és hat négyzetkilométer kiterjedésű. A régi laktanyából átalakított katonai létesítmény tulajdonképpen Moammer el-Kadhafi és családja otthona volt. Három betonfal veszi körbe a laktanyát, a központi téren az 1986-os amerikai bombázásnak emléket állító szobor áll: egy ököl kettéroppantja a támadó repülőt. Kadhafi gyakran használta beszédeihez ezt a hátteret. Az igazi létesítményt azonban nem lehetett látni, ugyanis az a föld alatt húzódik meg. Az al-Dzsazíra arab tévétársaság még februárban bejutott a bunker előterébe. A felvételen jól látható a Luwa Air Engineering felirat, amely egy svájci építővállalatot takar. Az egyik svájci tévécsatorna megkereste Jean Ziegler szociológust, aki a líbiai forradalom kitörése előtt meglátogatta a központot. Elmondása szerint az 1980–90-es évek technikáját látta a mélyben, irányító központokat, még egy tévéstúdiót is. A föld alatti erődrendszernek nyilván több kijárata van, valószínűleg ezek egyikén keresztül került elő váratlanul a hét elején Kadhafi fia. Hogy itt tartózkodik-e maga a bukott vezér, az talány.
Tripoliban Kadhafi emberei a városközpontot ágyúzták tegnap. A felkelők azt állítják, hogy Líbia területének 95 százaléka áll az ellenőrzésük alatt. William Hague brit külügyminiszter szerint Kadhafinak fel kellene szólítania csapatait, hogy adják fel a küzdelmet. Mint mondta, ideje, hogy Kadhafi „felhagyjon a téveszméivel, és belássa, már nem képes visszaszerezni az ország feletti irányítást”.

Visszatérne a trónörökös. Mohammed asz-Szenuszi, a huszonhárom éve száműzetésben élő líbiai trónörökös a Die Zeit német hetilapnak adott interjújában elmondta: elképzelhetőnek tartja, hogy visszatér hazájába. Azt azonban, hogy Moammer el-Kadhafi után újból egy király uralja-e az országot, a népnek kell eldöntenie. A trónörökös, akinek dédnagyapja a Líbiában 1951 és 1969 között uralkodó I. Idrisz király testvére volt, Franciaországban már tárgyalt egyes illetékesekkel a kérdésről. Az 1962-ben született Szenuszi családját Kadhafi az államcsíny után folyamatos zaklatta, mígnem 1988-ban megengedte, hogy száműzetésbe vonuljanak. A trónörökös szerint Líbia nem fog kormányozhatatlanná válni, és nem válik hasonlóvá Afganisztánhoz, Irakhoz vagy Jemenhez, mert a törzsi rendszer teljesen más, és a líbiaiak értelmes életet akarnak élni. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.