Magyarországnak a válság ellenére sikerült javítania versenyképességi pozícióin az elmúlt egy évben – derül ki a Világgazdasági Fórum (WEF) tegnap közölt versenyképességi listájából, ahol a tavalyi 52.-ről a 48. helyre kerültünk. A javulás főként a régiós országokkal összehasonlítva szembetűnő: miközben Csehország, Lengyelország és Szlovákia rontott helyezésén, addig hazánk előrébb léphetett, bár még így is jelentős hátrányt kell ledolgoznia. A WEF partnereként szereplő Kopint–Tárki gazdaságkutató intézet felmérése szerint a magyar versenyelőny az infrastruktúra, az infokommunikáció, a rugalmas munkaidő, az egyetemek és vállalatok közötti együttműködés és a tudományos kutatás terén alakult ki. A gazdaság állapotát mérő adatokon és a vállalatvezetők véleményén alapuló rangsor szerint a vizsgált 142 ország közül a 130. helyen állunk a közbizalom tekintetében, ez a tényező hazánkban több éve a legrosszabbak között szerepel. A versenyképességet visszahúzza még a kiemelkedő adóteher – amelyet elsősorban az Európában legmagasabbnak számító forgalmi adó növel –, valamint az uniós és egyéb állami támogatási forrásokhoz való nehézkes hozzáférés.
A WEF listáján kedvezőtlenebb helyen állunk a túlzott állami szerepvállalás, az állam és a vállalatok nagy centralizációja, valamint az alacsony hatékonyságú versenyági összefogás miatt. További hátráltató az évek óta magas infláció és a drága hitelforrások, a bürokratikus akadályok és a kormányzati túlszabályozás. – A közbizalom javítása, az adók csökkentése, az államadósság lefaragása és az infláció mérséklése olyan feladatok, melyek megoldása csak hosszú távon képzelhető el – hangsúlyozta a versenyképességi listát ismertető Vakhal Péter, az intézet tudományos munkatársa. Hangsúlyozta: a visegrádi országok közül Szlovákia a 69., Lengyelország a 41., Csehország pedig a 38. helyre került. Utóbbi kettő, hazánkkal, valamint Észtországgal és Litvániával kiegészülve, az új uniós tagállamok közül a legversenyképesebb csoportot alkotja. Figyelemre méltó a szlovák versenyképesség folyamatos romlása; a lecsúszás okai között szerepel a korrupció, a bűnözés és az állami túlszabályozás.
A WEF szerint a világ legversenyképesebb országa továbbra is Svájc, a második Szingapúr, míg a harmadik Svédország, amely így az unió legjobb helyezésű országa is. Az Egyesült Államok az ötödik, Németország a hatodik, Japán a kilencedik, míg Kína a 26. A feltörekvő államok közül India az 56., Oroszország pedig a 66. helyen áll. Görögország jelenleg a 90. helyen van, és ezzel a teljes EU-n belül a legrosszabb helyet foglalja el. Mint Vakhal Péter elmondta, Athén nagyon komoly gondokkal küzd, versenyképessége a világon az egyik legrosszabb.
A WEF listáját 2003 óta készítik el olyan adatok összesítésével, mint az egyes országok infrastruktúrája, gazdasági helyzete, az infláció mértéke, az államadósság szintje, avagy a költségvetés állapota. A WEF globális versenyképességi indexe egyrészt a vállalatvezetői felmérésből, másrészt az OECD által közölt statisztikai adatokból tevődik össze – magyarázta Vakhal Péter. Az előbbi adatok az úgynevezett puha, az utóbbiak a kemény indikátorok – tette hozzá.
A szakértő elmondta: az index összeállítói elsősorban a gazdasági növekedés legfontosabb tizenkét pillérét vizsgálják, és a súlyozás következtében felértékelődik az üzleti, gazdasági komplexitás és az innováció szerepe. A helyezéseknél figyelembe veszik az egészségügyet, az oktatást, a technológiai hátteret, a munkaerő-piaci viszonyokat, valamint az export lehetőségeit.
origo.hu
Botrányok, kémbotrány és béremelés – ez történt a héten a magyar politikában
