Visszabérlésre szorított teátrumok

Csomós Miklós kultúráért felelős főpolgármester-helyettes előterjesztésére a Fővárosi Közgyűlés a múlt héten döntött a fővárosi fenntartásban működő színházi ingatlanok bérbeadásának ügyéről. A döntés értelmében a fővárosi színházaknak egyénileg megszabott összegű bérleti díjat kell fizetniük a használatukban lévő ingatlanokért, ezt azonban a főváros beépíti az általa adott támogatási összegekbe. Egyelőre nem tudni, a döntés okozhat-e fennakadást a színházak működésében.

Makrai Sonja
2011. 09. 16. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Eddig ingyen használhatták a budapesti színházak az épületeiket, azonban a jövőben a tulajdonos fővárostól kötelesek visszabérelni azokat. A Fővárosi Közgyűlés minden esetben területarányosan állapította meg a színházak által kötelezően előírt bérleti díj összegét, amelyet a főváros beépít a színházaknak nyújtott támogatási keretbe. Ez esetben például a Thália Színháznak – beleértve a Budapesti Kamaraszínház épületét is – több mint tizenegymillió, a Katona József Színháznak a Kamrával közösen több mint hétmillió, a Radnóti Miklós Színháznak valamivel több mint kétmillió, a Vígszínháznak a Pesti Színházzal közösen nagyon magas, kerekítve huszonhétmillió forintot kell a jövőben fizetnie a színházépület használatáért.
Az előterjesztés szerint az ingatlanok bérleti szerződéseit határozatlan időtartamra kötik meg, felmondási idő kikötésével. A döntés kimondja azt is, hogy a bérleti díjon felül a bérlő kötelezettsége minden felmerülő üzemeltetési és közüzemi költség megtérítése. Az érintett színházaknak az idén még nem kell tartaniuk attól, hogy a döntés negatívan érintené az intézményi működést, a pénzt megkapták, azonban még kérdéses, hogy a változtatás a jövő évadban mennyire befolyásolja majd az intézmények büdzséjét.
A Radnóti Színház gazdasági igazgatója, Komáromi György a döntésre reagálva úgy fogalmazott, hogy az egyébként is csökkent támogatási összegbe már beleépítette ugyan a főváros ezt a tételt is, a jövő év pénzügyi forrásairól még semmilyen elképzelésük nincs. – A fővárosi önkormányzat ezzel a lépéssel a piaci alapon működő és a művészszínházak támogatása közti különbség kialakítását teremtette meg. Csak remélni tudjuk, hogy a jövő évben megkapjuk a kompenzációt – fogalmazott a gazdasági vezető.
Csóti József, a Vígszínház gazdasági igazgatója elmondta, hogy bár magas bérleti díjat szabtak meg a Vígszínháznak, ez az összeg magában foglalja a Pesti Színház és a műhelyek, raktárak területének bérleti díját is. Az igazgató elmondása szerint a színháznak az idén nem jelent anyagi veszteséget a főváros döntése, azonban Zimányi Zsófiával, a Thália Színház vezetőjével egyetértve úgy véli, az jelentheti a problémát a jövőre vonatkozóan, ha az előírt összeget nem kapják meg, és azt más forrásból kell előteremteni.
Csomós Miklós főpolgármester-helyettes elmondása szerint a mostani döntés a jelenlegi költségvetési helyzet eredménye. – A főváros vagyongazdálkodási koncepciója, hogy egy átlátható finanszírozási rendszert alakítsunk ki. Hogy a jövőben a bérleti konstrukció hogyan fog működni, az függ a színház-finanszírozás törvényi változásaitól, amire csak akkor tudunk reagálni, ha ez nyilvánvalóvá válik – hangsúlyozta Csomós Miklós.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.