Eddig ingyen használhatták a budapesti színházak az épületeiket, azonban a jövőben a tulajdonos fővárostól kötelesek visszabérelni azokat. A Fővárosi Közgyűlés minden esetben területarányosan állapította meg a színházak által kötelezően előírt bérleti díj összegét, amelyet a főváros beépít a színházaknak nyújtott támogatási keretbe. Ez esetben például a Thália Színháznak – beleértve a Budapesti Kamaraszínház épületét is – több mint tizenegymillió, a Katona József Színháznak a Kamrával közösen több mint hétmillió, a Radnóti Miklós Színháznak valamivel több mint kétmillió, a Vígszínháznak a Pesti Színházzal közösen nagyon magas, kerekítve huszonhétmillió forintot kell a jövőben fizetnie a színházépület használatáért.
Az előterjesztés szerint az ingatlanok bérleti szerződéseit határozatlan időtartamra kötik meg, felmondási idő kikötésével. A döntés kimondja azt is, hogy a bérleti díjon felül a bérlő kötelezettsége minden felmerülő üzemeltetési és közüzemi költség megtérítése. Az érintett színházaknak az idén még nem kell tartaniuk attól, hogy a döntés negatívan érintené az intézményi működést, a pénzt megkapták, azonban még kérdéses, hogy a változtatás a jövő évadban mennyire befolyásolja majd az intézmények büdzséjét.
A Radnóti Színház gazdasági igazgatója, Komáromi György a döntésre reagálva úgy fogalmazott, hogy az egyébként is csökkent támogatási összegbe már beleépítette ugyan a főváros ezt a tételt is, a jövő év pénzügyi forrásairól még semmilyen elképzelésük nincs. – A fővárosi önkormányzat ezzel a lépéssel a piaci alapon működő és a művészszínházak támogatása közti különbség kialakítását teremtette meg. Csak remélni tudjuk, hogy a jövő évben megkapjuk a kompenzációt – fogalmazott a gazdasági vezető.
Csóti József, a Vígszínház gazdasági igazgatója elmondta, hogy bár magas bérleti díjat szabtak meg a Vígszínháznak, ez az összeg magában foglalja a Pesti Színház és a műhelyek, raktárak területének bérleti díját is. Az igazgató elmondása szerint a színháznak az idén nem jelent anyagi veszteséget a főváros döntése, azonban Zimányi Zsófiával, a Thália Színház vezetőjével egyetértve úgy véli, az jelentheti a problémát a jövőre vonatkozóan, ha az előírt összeget nem kapják meg, és azt más forrásból kell előteremteni.
Csomós Miklós főpolgármester-helyettes elmondása szerint a mostani döntés a jelenlegi költségvetési helyzet eredménye. – A főváros vagyongazdálkodási koncepciója, hogy egy átlátható finanszírozási rendszert alakítsunk ki. Hogy a jövőben a bérleti konstrukció hogyan fog működni, az függ a színház-finanszírozás törvényi változásaitól, amire csak akkor tudunk reagálni, ha ez nyilvánvalóvá válik – hangsúlyozta Csomós Miklós.

Tankcsapda: íme a harmadik tag: „Ő az igazi”