Zárt ajtók mögött a válságintézkedésekről

Kiemelten foglalkozik a gazdasági válsággal és annak magyarországi hatásaival a kormány kétnapos lovasberényi kihelyezett ülése – derült ki Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő szavaiból. A tanácskozáson a nagy szektorok, így valószínűleg a nyugdíjrendszer átalakításáról is tárgyalnak majd. Az Origo szerint egy kormányzati munkaanyag az egységes alapnyugdíj bevezetése mellett érvel.

Zárt ajtók mögött kezdődött meg a kétnapos kormányülés a Hotel Lovasberényben tegnap. A tanácskozásról a kabinet tagjai nem nyilatkoztak, Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő azonban a közrádióban röviden ismertette a menetrendet. – A nagy szektorok, köztük a felsőoktatás átalakítása mellett a nemzetközi válságnak a magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról is szó lesz a lovasberényi kormányülésen – mondta a fideszes politikus a Kossuth rádió 180 perc című reggeli műsorában. Szijjártó Péter szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előterjesztésére megvitatják, milyen intézkedéseket kell hozni a válság kivédésére. A képviselő megemlítette, hogy az idei költségvetésből hiányzó mintegy százmilliárd forint pótlásáról és a jövő évi büdzséről is tanácskoznak, illetve a miniszterek azt is áttekintik, hogyan állnak a már meghirdetett programok, például a Széll Kálmán-terv.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy újabb, néhány százalékos államadósság-csökkentés bejelentésére készül, az intézkedés forrása pedig a nyugdíjrendszer átszervezéséből felszabaduló pénz lesz (a politikus három-négy százalékos csökkentést tart elérhetőnek). A nyugdíjrendszer átalakítása kapcsán közölt információkat az Origo internetes lap egy Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) készült anyagra hivatkozva. A portál kiemelte, egyelőre nincs döntés arról, milyen változások lennének az állami nyugdíjpillérben, de állítólag a kabinetben szorgalmazzák, hogy vezessék be az egységes alapnyugdíjat. Az alapnyugdíjat és a jövedelemmel arányos munkanyugdíjat alkalmazó nyugdíjrendszerek célja kettős: egyrészt az, hogy pótolják az időskorban kieső jövedelmet a korábban befizetett járulékokkal arányos módon, másrészt pedig, hogy – éppen az alapnyugdíj révén – megakadályozzák a végletes időskori szegénységet. Az alapnyugdíj az NGM-ben készült tervezet szerint állítólag – szemben a nemzetközi példákkal – csak azoknak járna, akik meghatározott életkort töltöttek be, és húsz év szolgálati idejük is van. A munkanyugdíj összege attól függ, hogy mennyi ideig dolgozott és mennyit keresett, pontosabban mennyi nyugdíjjárulékot fizetett be a jogosult a társadalombiztosítási alapba.
Az Origo felhívta a figyelmet arra, hogy e koncepció megvalósulása súlyos következményekkel járna azokra nézve, akiknek még minimálbéres foglalkoztatásban sem jön össze húsz év szolgálati idő, ők ugyanis kiszorulnának az alapnyugdíj-ellátásból. A lap szerint az alapnyugdíjat a nyugdíjjárulékokból finanszíroznák, nem pedig adókból. – A koncepció alappillérei is változhatnak még, mert egyelőre messze vagyunk a kormányhatározattól – közölte az Origo, hozzátéve, a tárca egy igen szűk szakértői köre dolgozik a terveken.
Holnaptól Hajdúszoboszlón ülésezik a Fidesz–KDNP-frakciószövetség. Orbán Viktor a háromnapos tanácskozáson kérhet felhatalmazást a képviselőktől a Magyarország megújítását célzó intézkedések felgyorsításához. Az érintett területek között van az oktatás, az egészségügy, az önkormányzati rendszer és a gazdasági támogatási rendszer is. Foglalkoznak majd a devizahitelesek problémáival is.