Lapunk információi szerint minderről a múlt szerdai kormányülésen született végleges döntés. A tanácskozás részleteit ismerő kormányzati forrásunk elmondta, hogy vita volt (illetve van) a miniszterek között arról, hogy pontosan melyek azok a tételek, amelyek fejlesztési pénznek tekinthetők, és melyek azok, amelyek nem. Úgy tudjuk, hogy valójában erről, vagyis a 2012-es költségvetésről szóló napirendi pont körül bontakozott ki a leghosszabb diskurzus a kormányülés résztvevői között – annak ellenére, hogy a legnagyobb publicitást az a kedvezményes végtörlesztési lehetőség szűkítéséről szóló határozat kapta, amelyről szintén a Magyar Nemzet számolt be elsőként.
– Valóban egyértelmű döntés született arról, hogy az uniós források és a költségvetés szükségletének nagyobb mértékű összehangolását kell jövőre végrehajtani – erősítette meg újabb értesülésünket egy másik, a kormányülésen részt vevő forrásunk.
A lapunk által megkérdezett szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy az uniós források összegyűjtésének csak technikai jelentősége lehet, hiszen e pénzeket más célra nem lehet felhasználni. A hazai fejlesztési pénzek – amelyek a gyakorlatban az uniós támogatások melletti önrészt jelentik – azonban összevonhatók, átcsoportosíthatók, akár zárolhatók is, így szükség esetén ezek fontos kapaszkodót, tartalékot nyújthatnak a 2012-re tervezett 2,5 százalékos hiánycél teljesítésében. Orbán Viktor egy múlt heti interjúban beszélt arról, hogy a költségvetés csak egy eszköz a kormány kezében, amely arra szolgál, hogy „a jó dolgokat megtartsuk, a rosszul működő dolgokat pénzügyileg kijavítsuk, a veszélyeket elhárítsuk, és a kínálkozó lehetőségeknek teret adjunk”. A költségvetést funkcionálisan kell összeállítani, vagyis azt kell néznünk, hogy arra adjunk pénzt, aminek van is értelme – tette hozzá a miniszterelnök.
A kormányfő az őszi parlamenti ülésszakot megnyitó felszólalásában – az országvédelmi terv részleteit ismertetve – pedig azt hangsúlyozta, azért kell mindenáron 2,8 százalék alatt tartani az éves hiányt, mert e szint felett az államadósság automatikusan növekszik. Az adott helyzetben a fejlesztési források „újrafelosztása” szakmailag indokolt lépés lehet, mivel a kormány így újabb vészhelyzetben nem a gazdaságból, az oktatás, vagy az egészségügy területéről von el forrásokat – indokolta a Magyar Nemzetnek egy másik gazdasági szakember a tervezett lépést. Ismert, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a múlt héten ismertette a jövő évi költségvetés főbb számait: a 750 milliárdos kiigazítás elemei között szerepel például a 25 százalékos áfakulcs kétszázalékos növelése, illetve az egészségbiztosítási járulék emelése. A fejlesztési források összegyűjtését célzó költségvetési fejezetről azonban eddig nem esett szó.
A 2012-es költségvetés tervezetét első olvasatban augusztus végi ülésén tárgyalta a kormány. A Költségvetési Tanácshoz a múlt héten került a dokumentum. Az új összetételű testület holnap véglegesíti a jövő évi büdzsével kapcsolatos álláspontját. Járai Zsigmond elnökön kívül a KT tagja még Domokos László, az Állami Számvevőszék és Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A törvényi rendelkezés szerint a tanács véleményt nyilváníthat a költségvetés tervezetéről, és ha azzal nem ért egyet, akkor a kormány újra megtárgyalja a tervezetet, és azt ismét megküldi a tanácsnak. A kabinetnek a költségvetésről szóló törvényjavaslatot szeptember 30-án kell benyújtania az Országgyűlésnek, amely december 19–20-án fogadhatja el, és december 28-án hirdetheti ki.
![](https://zoe.mediaworks.hu/public/uploaded_pictures/17321212_auto_resized.jpg)
Egy győri házaspár prostituáltként dolgoztatta az ismerősét, majd meggyilkolták