Bihari Krisztina, Kiss-Gál Éva, Madari Tibor, Ölveczky István, valamint Varga-Damm Andrea, Várhelyi Tamás és Zoltán Gábor ügyvédek úgy látják, hogy Wellmann György a nyilatkozatával megsértette saját esküjének szövegét, de a hatalommegosztás, a törvény előtti egyenlőség, a részrehajlás nélküli, tisztességes eljáráshoz való jog alapelveit is. A jogászok megvizsgálták a Kúria szervezeti és működési szabályzatát is, amely alapján arra jutottak, hogy a vezető bíró levele azért is aggályos, mert a szabályok szerint konkrét ügyben hozott döntéssel összefüggően nem léphet kapcsolatba egyetlen bírósági szervezeten kívüli személlyel vagy szervezettel sem.
Továbbá nem fejezheti ki adott ügyben a véleményét egy bíróságon kívüli szervezetnek vagy személynek. Ráadásul – mint írták – a szabályzat alapján arra sem jogosult Wellmann György, hogy egy személyben a Kúria honlapján közzétett egyedi döntés eltávolításáról intézkedjen. Mindemellett a kollégiumvezető nem szólíthat fel egyetlen bírói tanácsot sem arra, hogy egyéni szakmai véleményének megfelelően igazodjon egy egyedi ügyben az általa kívánatosnak tartott ítélkezési gyakorlathoz.
Tekintettel arra, hogy Wellmann György hivatalos leveléből nem derült ki, a Kúria elnöke adott-e megbízást a kollégiumvezetőnek arra, hogy a bankszövetség megkeresésére eljárjon és nyilatkozzon, a legfőbb bírói testülethez fordultunk kérdéseinkkel. Többek közt arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen kapcsolat áll fenn a Magyar Bankszövetség és a Kúria között. Továbbá arról is érdeklődtünk, hogy ha bírói függetlenség van Magyarországon, akkor egy egyedi ügyben hozott elvi jelentőségű döntést milyen jogszabályok alapján bírálhat felül a kollégiumvezető. De azt is megkérdeztük, gyakran előfordul-e, hogy az egyik peres félnek vagy érdek-képviseleti szervének jelzését egy számára nem tetsző ítélettel kapcsolatban elfogadják, és azt írásban – helyeslően – véleményezik. Tegnap a Kúria kérdéseinkre érdemben nem válaszolt. Néhány soros válaszukban mindössze annyit közöltek, hogy a Wellmann-levél nincs hatással a Kúria jogegységi határozatai nyomán kialakult ítélkezési gyakorlatra és a folyamatban lévő konkrét ügyekre sem. Ezzel lényegében elhatárolódtak a kollégiumvezető írásától, aki egy jogerős ítéletet töröltetett a bírósági honlapról, és közölte, azt a Kúria nem tartja irányadónak. Arra a kérdésre sem adtak választ, hogy a szóban forgó határozat visszakerül-e a testület honlapjára.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!