Újabb, ezúttal a teljes magyar bankszektort felölelő piacra vonulhat be a Rogán-körhöz tartozó Hunguard Kft. – tudta meg lapunk. A pénzpiacon egy június 23-án elfogadott és július 1-jétől már hatályos kormányrendelettel kerül gyakorlatilag monopolhelyzetbe a cég. A pénzügyi intézményekre, biztosítókra, befektetési vállalkozásokra és az árutőzsdei szolgáltatókra is kiterjedő rendelet egy sor új szabályban határozza meg a pénzintézetek informatikai rendszereinek biztonsági auditálására jogosult vállalatok körét. A cégek 2018. január 31-ig kérhetik a Magyar Nemzeti Banktól tanúsítási eljárásuk elkezdését, és az elvárásokat teljesítő, vagyis az informatikai auditra jogosult vállalatokról a jegybank jegyzéket vezet majd. Információink szerint a kormányrendeletet a Miniszterelnökség fogalmazta meg, a piaci értesülések szerint azonban Rogán Antal lobbizott mellette. A fideszes politikust sok szál fűzi a Hunguard Kft.-hez, legutóbb a vállalkozás a közműcégek auditálását szerezte meg egy másik jogszabály segítségével.
Ezeknek a kritériumoknak ma Magyarországon csak a Hunguard felel meg – mondta lapunknak egy piacvezető könyvvizsgáló vállalat vezető beosztású munkatársa.
Névtelenséget kérő forrásunk szerint a jogszabályt egyetlen cégre, a Hunguardra szabták, mivel a kormányrendelet egyes pontjai a kisebb hazai cégek számára teljesíthetetlenek, más rendelkezései pedig a külföldi multik számára politikailag vállalhatatlanok.
– Gyakorlatilag arra köteleznek minket, hogy a hátsó ajtón engedjük be a titkosszolgálatokat – mondta az egyik multinacionális cégnél dolgozó forrásunk. A jogszabály ugyanis csak azon vállalatoknak engedi majd a hazai pénzintézetek informatikai rendszereinek auditálását, amelyek munkatársai közül legalább öt főnek van úgynevezett személyi biztonsági tanúsítványa, vagyis C típusú nemzetbiztonsági átvilágítást igazoló dokumentuma.
– Nincs olyan nagy nyugati cég, amelyik szeretné, hogy munkatársait a magyar szolgálatok hivatalból ellenőrizzék – folytatta forrásunk. Hozzátette: az informatikai audittal foglalkozó beosztottak maguk is kényes üzleti adattal dolgoznak, ráadásul sokuk etikus hekkerként a megbízó cégek informatikai rendszereiből próbál adatokat kinyerni. Ha a jogszabály a titkosszolgálatok részleges ellenőrzését írná elő, ügyfeleink szemében a cég hitelessége nyilvánvalóan csorbulna – mondta a szakember. Talán ennél is nagyobb aggodalomra ad okot, hogy a jogszabály nemcsak egyes dolgozóknak, de az auditor telephelyének, vagyis az irodának a biztonsági tanúsítását is előírja – magyarázta. A jogszabály szerint egy-egy auditálási folyamat során 25 százalékig vonható be külső cég. Ez pedig arra utal, hogy a kormányrendelet szerzői számításba vették, hogy a Hunguard olyan mennyiségű munkát kap majd, amit egyedül képtelen lesz ellátni.
– A kis cégeknek pedig nem marad más, mint az aprópénz – folytatta. A névtelenséget kérő szakember szerint a kisebb hazai vállalkozásoknak nem lesz esélye teljesíteni a jogszabályban meghatározott magas anyagi és humánerőforrás-követelményeket.
– Indokolatlan, hogy a jogszabály százmillió forintos határon felelősségbiztosítást is meghatározzon. Elméletileg minden cég számára adott a lehetőség, gyakorlatilag azonban az államnak súlyos piactorzító hatása jelentkezik – ezt már Hirsch Gábor, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségéhez (IVSZ) tartozó Biztonság munkacsoport vezetője nyilatkozta lapunknak. Hirsch észrevételeit a szervezet honlapján foglalta össze tanulmányában, kritikáit mintegy tíz pontban sorolja fel. A Hunguard Kft. újabb térnyerését feszegető kérdésünkre elmondta: indokolatlanul szűk azon cégek köre, amelyek jelenleg a kritériumoknak megfelelnek. Vélhetően a közigazgatási csatározásoknak köszönhető, hogy a szakmaiságot maximálisan nélkülöző szabályozás született – tette hozzá a szakember, aki szerint a kormányrendelet mind a nyugati cégek, mind a kisebb hazai vállalatok elé akadályokat görget.
Mivel a nemzetbiztonsági felügyelet adja ki a tanúsítványokat, az állam mondja majd meg, hogy ki dolgozhat auditorként – így értelmezte az átvilágításokkal kapcsolatos rendelkezést a szakember. Hirsch szerint ezzel az állam a piacon túlzott kontrollszerepben jelenik meg.
– Ezzel az állam komoly piactorzító szerephez juthat – emelte ki Hirsch Gábor. Elmondta azt is, hogy szakmai körökben már korábban nagy volt az ellenállás a jogszabállyal szemben. De tiltakozott a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank is. A szakember szerint mindenkit meglepett a rendelet elfogadása, mivel előtte egy évig szakmai egyeztetésre sem került sor. A jegybanktól lapunk megkérdezte, hány cég szerzett eddig tanúsítványt, ám lapzártáig nem kaptunk választ.
Az elmúlt napokban a sajtó egyébként különös figyelmet szentelt a Rogán Antalhoz közeli Hunguard Kft. szakmai ügyekért felelős ügyvezetőjének, Csík Balázsnak is. A Hunguard másik vezetőjéről azonban, aki a cégadatok szerint a gazdasági élet területein képviseli a társaságot, eddig keveset lehetett hallani. Pedig Szűcs Ákos neve nem ismeretlen a média szereplői előtt: 2010-ben ő volt a Habony Árpád rokonainak tulajdonában lévő Club Tihany Zrt. vezérigazgatója. Pont akkor, amikor az évente Tihanyban megtartott és a szakma által rendkívüli érdeklődéssel kísért Média Hungary nevű rendezvényt az utolsó pillanatban váratlanul lemondta a Club Tihany vezetősége, nem kis kárt okozva ezzel a Média Hungary szervezőinek.
A lemondás hátterében egy „titokzatos” harmadik fél, az internetes oldalakat üzemeltető Generál Média nevű vállalat állt. Az elmúlt években számos információ látott napvilágot a Generál Médiáról és a hozzá köthető személyekről. 2007-ben több cikk jelent meg például arról, hogy Lázár János hódmezővásárhelyi polgármesterként jó kapcsolatokat ápol a Generál Média tulajdonosaival, a Holman testvérekkel. Az Átlátszó.hu szerint Holman Endre és Holman János vállalkozása mögött valójában Portik Tamás állt. A PestiSrácok.hu szintén Portikhoz közel állóként írt a Generál Médiáról, amikor arról cikkezett, hogy Holman Endrét 2014-ben költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás miatt letartóztatták.
