Mintegy 200 millió forintos uniós támogatást nyert el Rétvári Bence – az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára – unokatestvérének civil szervezete tavaly szeptemberben – értesült a Magyar Nemzet. A Huczekné Rétvári Mónika által vezetett Nők Civilben Egyesület a Nőközpont Pásztón elnevezésű – eredetileg januártól, de értesüléseink szerint márciustól induló – projekt keretében költheti el a 85 százalékban az Európai Unió által fizetett, vissza nem térítendő 199,2 millió forintot két és fél év alatt. A program során egyebek között ötszáz, hátrányos helyzetű nő számára tartanak képzéseket, további ötszázan részesülhetnek tanácsadásban, illetve létrehoznának egy női információs és szolgáltatóközpontot Pásztón. A pályázati kiírás alapján a projekt célja a nők munkaerőpiaci helyzetének, illetve a család és a munka összeegyeztethetőségének javítása.
Csakhogy a Nők Civilben Egyesület profiljába nem igazán illik egy ekkora nagyságú és ilyen szakmai tudást, szociális és pedagógiai tapasztalatot igénylő feladat. A szervezet közhasznúsági jelentése alapján 2007-ben alapították, a Nógrád megyei Pásztón van a székhelye, és csupán helyi, illetve szabadidős programokat szokott szervezni az egyesület tagjainak és részben a pásztói családoknak. A 2016-os szakmai beszámolóban a színházlátogatások, filmvetítések, kirándulások, zenés mulatságok és egy közös bográcsozás mellett szerepelnek olyan rendezvények is, mint egy gyereknapi program, egy szilveszteri retróbuli, egy flashmob, amelynek során „a városi karácsonyi forgatagban zumba koreográfiát” adtak elő, illetve a Kívánság léggömb címmel futó akciójuk, amikor is 450 héliummal töltött léggömböt engedtek el. Egy alkalommal pedig jótékonysági ruhaosztást tartottak a lakosság által felajánlott ruhaneműkből. Az egyesület bevétele 2016-ban alig több mint egymillió forint volt, ebből 57 ezer forint jött össze egyszázalékos személyijövedelemadó-felajánlásokból, 150 ezer forintot kaptak Pásztó önkormányzatától, a többi pedig adományból származott. A nőegyletnek értesüléseink szerint 15-20 tagja lehet.
Az egyesület által tervezett projekt leírása bővelkedik kreatívnak szánt ötletekben. „Női Motivációs és Sikernap; Sikeres Ádámok, elhivatott Évák – Kampányfilm a helyi sajátosságok, lehetőségek figyelembevételével; Flashmob szervezése helyi közösségek, iskolák bevonásával; Férfi-nő Olimpia – Játékos sorversenyek, vicces feladatok, munkahatékonyság tesztek; A mi hazánk szülötte! – Helyben sikeres vagy jelentős társadalmi szerepet betöltő nő bemutatása dokumentum kisfilmben.” Az uniós pénzből a munkáltatók számára is szerveznek majd „érzékenyítő workshopot”.
Telefonon értük utol Huczekné Rétvári Mónikát, aki készséggel válaszolt kérdéseinkre, ám utólag e-mailben letiltotta a nyilatkozatát. „Egyeztettem az egyesület elnökségével, és úgy döntöttem, hogy nem járulok hozzá az írás megjelenéséhez. Túl azon, hogy sok benne a pontatlanság, nem szeretném belekeverni a politikát, és főként a családot. A projekt menetéről, sikereiről szívesen beszámolok, de számomra ez a politikai áthallás nem elfogadható” – írta Huczekné. A nő korábban az MSZP pásztói szervezetének vezetője volt, de mint elmondta, hét éve kilépett a pártból, és azóta semmi köze a politikához.
A pályázaton csak konzorciumban lehetett indulni, de úgy tudjuk, hogy a Nők Civilben Egyesület nem Pásztót, hanem az 1600 fős nógrádi községet, Palotást vonta be a projektbe. Pásztó 2014-ben megválasztott független polgármestere, Dömsödi Gábor megkeresésünkre úgy fogalmazott, a megyében és Pásztón is nagyon sok hátrányos helyzetű ember él, akiken különböző módokon – akár oktatással és tanácsadással is – segíteni kellene. – Az első kérdés azonban az, hogy amikor az embereknek nincs ennivalója, nincs tüzelője, akkor szabad-e 199,2 millió forintot ilyen célokra költeni. A második kérdés pedig az, hogy ezek a pénzek tényleg azt a célt szolgálják-e majd, mint amire a pályázó kiírója adta – mondta Dömsödi. A polgármester tapasztalt már olyat Pásztón – egy 2014 előtti, mintegy 80 millió forintos uniós projektben –, hogy a felzárkóztatásra szánt pénzt úgy költötték el, hogy annak kevés nyoma maradt.
– Amikor megnéztem annak a projektnek a költségszerkezetét, sajnos nem azt láttam, hogy normális, elfogadható óradíjjal sok foglalkoztatást tartottak volna a rászoruló gyerekeknek, hanem azt, hogy az átlagos óradíj sokszorosáért tartottak kevés foglalkoztatást. Akkor sok szemrehányást tettem az abban részt vevőknek; pedig nincs kifogásom az ellen, hogy helyi aktivisták pénzt keressenek egy pályázat során, hiszen senkitől nem várom el, hogy ingyen dolgozzon. De a minimum, hogy úgy dolgozzanak, hogy abból a gyerekeknek hasznuk legyen – közölte Dömsödi, majd hozzátette: a következő másfél évben polgármesterként mindent meg fog tenni, hogy ez a pályázati pénz oda jusson el, ahová kell.