Keresés
Magyar Nemzet
2020. július 15., szerda, Henrik, Roland napja
HÍR TV – Keménymag:Az ellenzékiek nem ismerik el hibájukat
Archívum, Belföld
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://magyarnemzet.hu/archivum/belfold-archivum/nemzethalal-helyett-oktatasi-csoda-3903165/

Nemzethalál helyett oktatási csoda

Az egyenlőségen alapuló, befogadó iskolarendszer az egyik titka az észt oktatás szárnyalásának.

A PISA azt vizsgálta 72 országban, hogy a 15 éves fiatalok mennyire képesek a gyakorlatban használni a természettudományok, a matematika és a szövegértés területén szerzett tudásukat. A tavalyelőtti eredmények lesújtóak voltak hazánk diákjainak teljesítménye szempontjából. Emiatt a kormány jelentést készíttetett a PISA-teszt kapcsán, míg február végén a Magyar Tudományos Akadémia is tanácskozást szervezett a felmérés tanulságainak értelmezésére.

Amíg Magyarország próbál felocsúdni a PISA-sokkból, addig az észteknek minden okuk megvan az örömre, hiszen az elmúlt években sokat fejlődtek diákjaik. Például a magyar tanulókéval összehasonlítva az észtek eredményeit kiderül: bár 2009-ben hazánk még nagyságrendileg megegyező teljesítményt nyújtott Észtországgal a szövegértés területén, addig 2015-re már a balti államban 526-ra javult az átlagpontszám, míg nálunk 470 pontos mélységbe zuhant.

Eltérő alapok

Míg Magyarországon az idei évre teljesen államosították a közoktatást, az észt iskolák fenntartása vegyes: vannak állami iskolák, de a többség az önkormányzatok kezében van. Az ottani iskolaszerkezet is eltérő a hazaihoz képest: az általános iskolák kilencosztályosok, míg a gimnáziumi vagy szakközépiskolai tanulmányok háromévesek. Az egyetemi rendszer viszont már a magyarhoz hasonlóan működik, hároméves alapképzés után kétéves mesterképzést végezhetnek a diákok. (MN)

Ugyanakkor nemcsak a tanulók romló teljesítménye miatt volt lesújtó Magyarország számára a tavalyelőtti PISA-felmérés eredménye, hanem azért is, mert megállapította: a magyar iskolarendszer képtelen kompenzálni a gyerekek otthoni körülményeit. Ám úgy tűnik, az észteknél ez is másképp működik. Az ottani oktatási minisztérium arról írt, iskoláik nem szelektálnak a diákok között eredmények vagy családi hátterük alapján, mindenkinek a lehető legjobb tanulási környezetet biztosítják.

Utóbbit bizonyítja például, hogy átlagosan tíz rossz szociális és gazdasági háttérből származó észt diák közül négy a nagyon jól teljesítők közé tartozott a felmérésen. Sőt, míg a tájékoztatás szerint az észt diákok természettudományos teljesítményét mindössze 8 százalékban befolyásolta az otthoni környezet, ez a magyar adatokat áttekintve hazánk diákjai esetében 21 százalék volt, aminél gyengébben csak Peru és Argentína szerepelt a felmérésen.

Az észt oktatási minisztérium hangsúlyozta azt is, iskoláiknak és pedagógusaiknak nagy autonómiát biztosítanak. Ez azt jelenti, hogy bár állami szinten meghatározzák, hogy milyen teljesítményt kell a diákoknak nyújtaniuk, az már a tanárokon múlik, hogy ezt milyen módszerekkel érik el. A szaktárca azt is leszögezte, mind állami, mind önkormányzati szinten prioritás az oktatás. Például a gazdasági visszaesés ellenére is 30 százalékkal nőtt az egy-egy diák oktatására fordított költség 2005 és 2012 között. Emellett – Magyarországhoz hasonlóan – Észtország is növelte a pedagógusbéreket, itt az elmúlt öt évben 40 százalékkal emelkedtek a fizetések.

– A politikai pártok meg tudtak egyezni a nemzeti minimumban – részben ezzel magyarázta a balti ország oktatásának sikerét Bereczki András észt tiszteletbeli főkonzul a Magyar Nemzetnek. Mint elmondta, a mindössze 1,3 milliónyi lakosú Észtország függetlensége 1991-ben állt helyre, miután több mint 50 éven át a Szovjetunió tagköztársasága volt. Az észt politikai elit a rendszerváltást követően pedig széles körű szakmai konszenzust tudott találni mind a gazdaságpolitikát, mind pedig az oktatást érintő kérdésekben. – Sikerült hosszú távú közoktatás-fejlesztési stratégiát alkotniuk. Ezt 9-10 évente felülvizsgálják, de nagy vonalakban ugyanaz marad – tette hozzá az észt főkonzul. Ekkor ismerték fel azt is: az apró országnak ásványkincsek híján új utakat kell keresnie, amit az információtechnológiában (IT) találtak meg. Utóbbi annyira jól sikerült, hogy napjainkra már hozzávetőlegesen az észtek GDP-jének 15 százaléka jön ebből a szférából. – Kezdettől fogva bevonják az internetet az oktatásba, alapvető programozási ismereteket is tanítanak az általános iskola elejétől – jegyezte meg. Ennek fényében pedig érthető az is, hogy a PISA-felmérésen részt vevő OECD-országok közül az IT Észtországban volt a legnépszerűbb terület, amikor arról kérdezték a gyerekeket, hol kívánnak dolgozni a jövőben. Például a teszten legjobban teljesítő észt diákok 12,5 százaléka úgy válaszolt, hogy később ebben a szférában szeretne elhelyezkedni.

– A wifi alanyi jogon jár az embereknek, és egy okostelefonról mindent el tudnak intézni – sorolta Bereczki. Ezt azzal a példával szemléltette: másfél éve Magyarországon járt az észt országgyűlés elnöke, és büszkén újságolta, hogy az okostelefonjáról hívta össze a parlament következő ülését. Így az sem meglepő, hogy legyen szó országgyűlési vagy helyhatósági választásokról, Észtországban már lehet elektronikusan szavazni. A digitalizáció pedig nemcsak a hétköznapokat könnyítette meg, de az ezzel járó átláthatóság segítette azt is, hogy a még 25-30 éve látványos korrupciót vissza tudták szorítani.

– Hozzászoktak az észtek, hogy minden elérhető, minden a saját akaratukon múlik, és nem kell kiskapukat keresni. Ez a jövőbe vetett hitüket is nagyban növelte, sokkal optimistábbak – mondta. Utóbbit az is növelhette a főkonzul szerint, hogy a balti állam lakóinak volt alkalma megtanulni: a kilátástalan helyzetek után is van megoldás. Például a hetvenes-nyolcvanas években olyan arányban kezdett nőni az orosz lakosság aránya, hogy „látható közelségbe került az észt nemzethalál”. Tehát már csak geopolitikai okoknál fogva is „életbiztosítássá vált a fejlődés” Észtország számára. Ugyanis így az ország lakosságának 25 százalékát kitevő orosz kisebbségnek sem érdeke, hogy a jóval alacsonyabb életszínvonalat biztosító Oroszországhoz kívánjanak csatlakozni. Bereczki szerint az oktatás sikeréhez az is hozzájárult, hogy a területet az elmúlt évtizedekben mindig is prioritásként kezelték, ahogy a tanári szakma megbecsültsége is hagyományosan nagyobb, mint hazánkban. Emellett a pedagógusképzést – szintén még a kilencvenes évek elején – megreformálták, és jelenleg is nagy hangsúlyt fektetnek a tanárok rendszeres digitális továbbképzésére.

Csak egy kattintásra van attól, hogy ne maradjon le a Magyar Nemzet mérvadó híreiről!

IDE kattintva feliratkozhat hírlevelünkre, mi pedig napi két e-mailben elküldjük Önnek legfontosabb cikkeinket. (Ez a szolgáltatás ingyenes!)

BEAVATKOZÁS IDEGENBŐL

Német érdekeltségek is kampányoltak Andrzej Duda ellen
Kik és hogyan avatkoztak be külföldről a lengyel elnökválasztásba? (II. rész)

HÁROMÉVES CSÚSZÁS

A késlekedés miatt bedőlhet a 3-as metró felújítása
A projekt jókora késedelme a BKV-n kérhető számon, ám a kivitelező cég többletköltség-követelése is túlzó lehet.

Kiemelt

Javulhat a közösségi közlekedési közszolgáltatás
Mától a Volánbusz Zrt. tulajdonosi joggyakorlója a MÁV Zrt. lesz.

Poszt-trauma

Nyáry Krisztián ősei
Akár tanítani is lehetne, hogy ilyen, ha valaki büszke a tudatlanságára.

Poszt-trauma

Alternatív univerzumból tudósított az Euronews
Egy olyan világból, ahonnan a hétvégi lengyel elnökválasztást Rafal Trzaskowski nyerte.

Poszt-trauma

Közszolga, tudós és vezető bújt elő a félhomályból
Így kell tudományosan cáfolni Raffayt és Szakácsot!

Poszt-trauma

Megint feltört a baloldali szenny
A gyűlölködő balosoknak, akik gúnyolódtak Koncz Ferenc halálán.

Aktuális

Ha nem beszélünk róla, nem létezik
A tudománypolitika baloldali ideológiája szerint eretnek, aki kilóg a sorból.

Fricz Tamás blogja

Világállamra van szükség. Csak az a kérdés: kinek?
Aki önmagát is becsapja, ott már nagyon nagy baj van. Ezt teszi a balliberális tábor.
Vissza az oldal tetejére
Tisztelt olvasóink!
A Magyar Nemzet teljes archívumának feltöltése folyamatban van. Hamarosan az összes korábbi cikk elérhető lesz, addig szíves türelmüket kérjük.
a Magyar Nemzet szerkesztősége

A weboldalon sütiket használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Részletes leírás …

Ne maradjon le, legyen mindig naprakész, iratkozzon fel a Magyar Nemzet hírlevelére!