Orbán Viktor: 2010-ben valójában rendszerváltás történt

Az április 6-i választáson újra meg kell mutatni: erősek és egységesek vagyunk – jelentette ki a kormányfő idei évértékelő beszédében.

A magyarokat új nemzeti és politikai közösséggé kellett szervezni, ezért volt szükség új alaptörvényre, amiért köszönetet mondott Schmitt Pál akkori köztársasági elnöknek. Az ország szuverenitását helyre kellett állítani, rendet kellett teremteni, és új, igazságosabb közteherviselést biztosító megállapodást kellett kötni az emberekkel. A miniszterelnök azt mondta, kormányának legfőbb célja a közösség megerősítése volt, mert a sikeres Magyarország záloga az erős állam és a cselekvőképes kormány.

Szólt arról is, hogy a multik és a fogyasztók, a bankok és a devizahitelesek közötti konfliktusokat nem ők robbantották ki, már a kormányváltáskor is folyamatban voltak, és Magyarország mindenhol vesztésre állt. 2010-ben azt kellett eldöntenünk, hová állunk a ringben, és mi a piros-fehér-zöld sarkot választottuk. Azóta több menetet is megnyertünk, de a küzdelemnek nincs vége. Megjegyezte: negyedmillióval többen dolgoznak, mint négy éve, de még mindig sokaknak nincs munkája, kevesebbet kell fizetni a gázért, a villanyért és a távfűtésért, de még mindig többet, mint igazságos lenne. Nőtt a minimál- és az átlagbér, de messze vagyunk még a biztonságtól és a kényelmes élettől. Ne hagyjuk, hogy elvegyék a rezsicsökkentést, a gyermekek után járó adókedvezményt, a bérek növekedését, a gyed extrát, az időskor biztonságát – sorolta Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint Magyarország már nem az az ország, mint amelyik négy éve volt. Azzal, hogy megváltoztattuk a jelenünket, megváltoztattuk a jövőnket is, más jövőnk lesz, mint amit a londoni vagy a brüsszeli jósdák papjai jövendöltek nekünk, már ha a szavazók is így akarják.

Orbán Viktor úgy látja: két út áll Magyarország előtt, két erő között választani, a második rendszerváltás ereje és a posztkommunista rendszer között, a jövő és a múlt, a jövőépítés és a posztkommunista restauráció között.

„Magyarország egy nagy, felívelő korszak küszöbén áll. Ezen a küszöbön kell együtt átlépnünk, amihez ki kell tartani a világos, egyenes beszéd mellett, és nem szabad visszacsúszni a hímezés-hámozás világába, ahol egy ordas nagy hazugságról azt mondják, nem bontották ki az igazság minden részletét.” Utalt Simon Gábor volt szocialista politikus osztrák számlán tartott vagyonára is, mint a baloldal és a rendszerváltás szimbólumára. A pártvezető, aki az éhségmenet élén vonul, közben százmilliókat meneteltet ki külföldi számlájára.

Úgy vélte, lassan visszatér a magyarok önbizalma. Elegünk lett abból a politikából, amely mindig csak azt lesi, hogyan feleljünk meg például a nyugatnak, a bankároknak vagy a külföldi sajtónak. Hozzátette, még mindig elcsodálkozik azon, honnan veszik a bátorságot, hogy elvárják, mit gondoljunk, hogyan emlékezzünk, milyen célokat tűzzünk ki, mit tegyünk és mit ne.

Orbán Viktor feltette a kérdést: helyes döntés volt-e, hogy nem kerestünk alkut sem a posztkommunista rendszert védelmező baloldallal, sem a posztkommunizmus fenntartásában pénzügyileg és hatalmilag érdekelt külföldi érdekcsoportokkal, hanem vállalva az éles hazai és külföldi csatákat Magyarország teljes megújítását választottuk? Azzal folytatta, hogy a választók 2010-ben rájuk bízták az ország gyarapítását, a kormánypártok pedig a köz javára használták a kétharmados felhatalmazást. Ha másképp tesznek, lehet, hogy kényelmesebb lett volna az életük, sok-sok elismerést kaptak volna a posztkommunizmus haszonélvezőitől a dicséretes mértéktartásért. De nekünk nem kellett a tál lencse, se a harminc ezüst, se a közös gyékény – szögezte le a kormányfő.

Hangsúlyozta, nagyon sok lehetőség van még az országban, célul tűzhető például a munka utáni adók további csökkentése, hogy itt legyen a legolcsóbb az energia, hogy mindenki, aki akar, dolgozhasson, hogy minden fiatal esélyt adó, jó iskolába járhasson Kolozsvártól Budapesten át Szabadkáig, és hogy minden fiatal annyi gyermeket vállalhasson, amennyit szeretne. Az a kérdés, erős ország leszünk-e, amelyet nem lehet semmibe venni, vagy gyenge, amely kullogva elhordja az irháját, és mindig a rövidebbet húzza – mondta beszéde végén, kiemelve: itt az ideje, hogy belépjünk abba a jövőbe, amelyért az egész ország négy éve dolgozik.

Az április 6-i parlamenti választáson újra meg kell mutatni: erősek és egységesek vagyunk – jelentette ki a kormányfő. „Mutassuk meg, hogy nem gazsulálunk senkinek, mutassuk meg, hogy a magunk útját fogjuk járni. Ha nem mi irányítjuk a saját életünket, valaki más fogja.”

„Fújjátok meg a kürtöket és nyergeljetek, mert holnap reggel indulunk! Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!” – zárta félórás beszédét Orbán Viktor a telt házas Millenáris Teátrumban.

Orbán Viktor tizenhatodik évértékelőjét tartotta a Millenáris Teátrumban, az eseményről percről percre tudósítottunk.