Útra kelt az egész család: a Peugeot kombik története

Először a sokoldalú egyterűek, majd a napjainkban is töretlen népszerűségű SUV-ok kezdték visszaszorítani őket, ennek ellenére korai temetni a műfajt, hiszen sokan ragaszkodnak az alacsony felépítésű családi mindenesekhez. Bemutatjuk a kombik evolúcióját a Peugeot példáján keresztül, amely bő 75 éve félig-meddig a haszonjárművek világából indult, majd számos műszaki innováció mellett az életmódautók divatja felé is irányt vett.

Fotó: Peugeot

Még javában tartott a II. világháború utáni újjáépítés Európában, amikor – egy régi modell leporolása helyett új konstrukcióként – a Peugeot 1948-ban piacra dobta a 203-as sorozatot. Egy évvel később kihozta annak kombi változatát, holott ekkor még a kategória gyerekcipőben járt: jóval a Volvo PV 544 Duett és az Opel Olympia Rekord Caravan előtt jártunk, ráadásul azok csak egy-egy oldalajtót kaptak. Bátor kísérletbe fogtak tehát a franciák a 203-assal, amelyből ráadásul kétféle verziót is kínáltak: az ötüléses Commerciale kombi kisiparosoknak is érdekes volt, míg a húsz centivel hosszabb tengelytávú, három üléssoros Familiale a nagycsaládosok figyelmét keltette fel.

Önhordó karosszériát és hidraulikus féket kapott a 203 Familiale
Fotó: Peugeot

Utóbbival az a hagyomány is elindult a Peugeot-nál, hogy a kombi hosszabb tengelytávú padlólemezre épül, mint a lépcsős- vagy ferdehátú alapmodell, és akár három üléssoros is lehet. Maga a 203-as amúgy népszerű volt a vevők körében, mert sokoldalú és takarékos volt. 

Sportsikerek is kísérték útját: mindössze 17 nap alatt lefutotta a Párizs-Fokváros távolságot (15 ezer kilométer),

s a durva afrikai terep sem fogott ki gazdaságosságán, hiszen csak kilencszáz kilométerenként kellett megtankolni. Nem csak a már említett kombi és vegyes felhasználású változat, hanem zárt áruszállító (Fourgonnette) és pickup (Camionnette) is készült belőle; s fontos exportpiacokon kedveltette meg a márkát. 

Oldalra nyílt a hátsó ajtó, az első kettő pedig hátrafelé
Fotó: Peugeot

Utódja, a ponton karosszériás 403-as a Pininfarina stúdió formatervét kapta, e modellel kezdődött az olasz dizájncég és a Peugeot több mint öt évtizedes együttműködése. Sikerét jelzi, hogy ez volt ez első oroszlános típus, amely több mint egymillió példányban kelt el. Ebből is kínáltak kombit, méghozzá 24 centivel növelt tengelytávval, a Commerciale esetében két üléssorral, míg a Familiale-nál hárommal. Növelték praktikumát a 90 fokban nyíló, teljesen letekerhető ablakos a hátsó oldalajtók; tolótető helyett is a tetőcsomagtartó volt kedvelt extra. Mégsem ez a kombi, hanem a kabrió lett a leghíresebb 403-as karosszériaváltozat, hiszen a későbbi sorozatban Columbo felügyelő is olyannal járt. 

Első fecske: sok 403-ast rendeltek a vevők dízelmotorral
Fotó: Peugeot

Amikor a 404-es nem hiba, hanem siker

Utána a jellegzetes, trapézformájú Peugeot 404 következett a sorban, amely számtalan karosszériaváltozatban (köztük Familiale-ként is) folytatta a sikereket. 1,8 millió készült belőle Franciaországban, és további egymillió külföldön – hatalmas számok voltak ezek a mainál jóval kisebb méretű piacon. Ekkorra komoly rangot és hűséges rajongótábort szereztek maguknak a Peugeot kombik, és hamarosan idejét látta a gyártó párhuzamosan két kategóriában is csatasorba állítani őket. Ezért aztán a kompakt, a márkánál úttörő módon fronthajtású, 1969 és 1971 között Franciaország legkelendőbb autójának számító volt 204-esből is készítettek ötüléses kombit Break néven. 

Elegáns Pininfarina-dizájn és masszív technika: íme, a 404
Fotó: Peugeot

De térjünk vissza a nagyobb, középkategóriás modellsorozatra, az 504-esre, amely nem csak a közönség, hanem a szakma elismerését is bezsebelte, hiszen 1969-ben az Év Autója lett Európában. Igen robosztus és megbízható szerkezet volt, elődjeihez hasonlóan 

a benzinmotorok mellett szívódízelként is kínálták, és a fejlődő országokban a Mercedesekével vetekedett a megbecsültsége.

Stuttgarti riválisával ellentétben azonban kombiként is kínálták. E nyújtott Break és Familiale verziók négy csavarrugós merev hátsó hídjukkal még jobban bírták a rossz utakat és a nagy terhelést.

Több mint 3,7 millió készült az 504-es összes változatából
Fotó: Peugeot

Utódja, a szögletesebb és már nem króm lökhárítós Peugeot 505 ugyanezt a filozófiát követte: óriási utasteret kínált, ledönthető második és harmadik (Familiale) üléssorral, a ma is hatalmasnak számító 2,9 méteres tengelytáv két köbméteres raktér kialakítását tette lehetővé, miközben a teherbírás hat mázsa volt. Ez a modell ugyanakkor egy korszak lezárását is jelentette a márkánál, hiszen utolsóként kapta meg a hátsókerék-hajtást és a markáns, enyhén befelé döntött frontot. Ez a műszaki átállás (fronthajtásra) amúgy a kompakt kategóriában már korábban megtörtént a már említett 204 és 304 sorozattal, de dizájn terén csak a 305-ös nyugdíjazásával, 1988-ban jött el a váltás ideje.

Az 505-öst is kínálták menetirány felé néző 3. üléssorral
Fotó: Peugeot

Új formanyelv és kiskategóriás kalandok

Ekkor a Peugeot legújabb slágerje a középkategóriás 405-ös volt, melyből már Break néven kombi is készült, alap tengelytávval és öt üléssel. Ez a csinos és gazdaságos modellcsalád példátlan karriert futott be, különböző licenszek alapján négy kontinensen harminckét évig gyártották, bemutatásakor rögtön megkapta az Év Autója díjat, s Ari Vatanennel a volánja mögött kétszer nyerte meg a Párizs-Dakar rallyt. Igazi mozisztár azonban utódjából, a 406-osból lett Taxi sorozat jóvoltából, bár persze a családapák felspécizett limuzin helyett inkább a Break változatával szimpatizáltak, előszeretettel a takarékos HDI dízelmotorral.

Széles motorkínálattal (még V6-tal is) érkezett a 406-os
Fotó: Peugeot

Míg korábban csak az alsó- és felső-középkategóriában voltak elérhetőek a Peugeot kombijai, a márka stratégái gondoltak egy merészet, és a 206-ossal elhozták a nagy rakterű verziót a kisautók közé is. Break helyett ettől kezdve SW lett az új jelölés, és az apró kombi mai mércével is tekintélyes, közel fél köbméteres rakteret kínált, formatervének pedig érdekessége volt a hátsó ajtók C oszlopra helyezett kilincse. Összesen 366 ezer kombi készült 206-osból, ami elegendő volt ahhoz, hogy később a 207-es sorozatból is születhessen ilyen karosszériaváltozat, utána azonban elvetették a folytatást. 

Töredéke volt a 8,3 milliós 206-termelésenk a jópofa SW
Fotó: Peugeot

Visszatérve az ezredforduló utáni időszakra, a Peugeot új, kompakt sikermodellje az Év autója díjjal is kitüntetett 307-es volt, az elődjénél jóval tágasabb utastérrel és szélesebb motorválasztékkel. Természetesen ebből is készült kombi, méghozzá kétféle kivitelben, melyek közül az SW volt igazán érdekes, mert 

ehhez szériatartozékként járt a fix panoráma-üvegtető, opcióként pedig a harmadik, kivehető üléssor

– így kisgyerekes családok számára jelentősen nőtt a használati értéke. Mellette a Peugeot olcsóbb alternatívaként a 307 Breaket is felvette a kínálatba üvegtető és harmadik üléssor nélkül, de szinte azonos karosszériával.

Miként az 504 és a 405, a 307 is elnyerte az Év autója címet
Fotó: Peugeot

Bár napjainkban hódítanak a SUV-ok, a Peugeot kínálatának részei maradtak a markáns formájú és alacsony építésük miatt sportosabb útfekvésű, egyszersmind takarékosabb kombik. Az aktuális 308 SW-vel a franciák visszatértek a ferdehátú alapmodellekénél hosszabb (+55 mm) tengelytávhoz, emellett páratlanul sokszínű a motorválaszték is, hiszen lágy és plug-in hibrid, dízel, illetve tisztán elektromos hajtással is elérhető a modell. Felette áll a kínálatban a korosodó, de még mindig izgalmas formájú 508 SW, melyből az összkerekes, plug-in hibrid PSE kivitel jelenti a csúcsot 360 lóerővel – és itt emlékezzünk vissza a cikk elején említett Peugeot 203 őskombira, ami 45 lóerőt tudott.  

Már a második generációnál jár a kecses vonalú 508-as
Fotó: Peugeot