Dacia Loganból épült India első tüzelőanyagcellás villanyautója

A Mahindra az első generációs, lépcsős hátú Logan licence alapján kínálta a Verito típusát, amelyet saját fejlesztésű akkumulátoros-elektromos hajtással is gyártott. Egy ilyen autót vettek alapul India első tüzelőanyagcellás autójának megépítéséhez, mert így csak az energiaforrásra kellett koncentrálnia a fejlesztőknek. Az állami Council of Scientific and Industrial Research a KPIT Technologies nevű magánvállalkozással együtt készítette el a tüzelőanyagcellás járművet, amely PEM (Proton Exchange Membrane) technológiájú, 65-75°C-os hőmérsékleten üzemelő tüzelőanyagcellát kapott.

Egy 10 kW kimenő teljesítményű egységet készítettek, amelyet aztán a Logan karosszériájába építettek be. A 350 baros nyomáson tárolt 1,75 kg a gyakorlatban mintegy 250 km-es hatótávolsággal ruházza fel az autót, ez legfeljebb 60-65 km/órás sebességű haladást jelent.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!

Kétezer kilométer Európában Pannóniával

Eredetileg csak a csehszlovák és a német motoroktól, motorosokról szándékoztam írni, de az újságok baleseti rovatát olvasva, másként határoztam. Négy pontban foglalom össze tapasztalataimat a Pannóniával:

1. A zöld Pannonia motorkerékpárom hatéves. A lefutott 30 000 km után kapott hengerfúrást és most, 4500 km után indultam el vele Csehszlovákiába és az NDK-ba. A mintegy 2000 km-es utam során érintettem Brünnt, Prágát, Bad-Shandaut, Drezdát és visszafelé Zinnwaldot is, tehát voltak hegyek és dombok.

A motor az én 76 kg súlyommal, két bőrönddel és lábvédő lemezzel volt terhelve. Ennek ellenére mind a Brünn utáni dombokon, mint a zinnwaldi hegyekben harmadikkal, ritkábban másodikkal szépen felment és az Autobahnon tartósan bírta a 95-100-at. Egész utamon a motornak semmiféle üzemzavara nem volt. A gyertyához is csak egyszer nyúltam, amikor is német gyertyával cseréltem azt ki. Összegezve: a Pannóniáról csak jót és szépet tudok mondani.

Tovább...