Kökény Mihály (MSZP), az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke felszólalásában, a törvényjavaslat társadalmi vitájával kapcsolatban személyes véleményének hangot adva, azt mondta, meggyőződése, hogy aki és amely szervezet akart, az hozzászólhatott a javaslathoz, és meg is tette.
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy a konvergenciaprogram következményeként az ágazatból 250 milliárd forintot vontak el, azonban ahhoz, hogy az életkörülmények gyorsan és tartósan javuljanak Magyarországon, éppen az egészségügyi rendszert kell javítani, és nem szűkíteni, megcsonkítani az alapvető szolgáltatásokat. „Kétszázötvenmilliárd kivonása az egészségügyi rendszerből lehet szükségintézkedés, de nem lehet érve egy átalakulási törvényjavaslatnak” – fogalmazott a politikus.
Béki Gabriella (SZDSZ) a jelenlegi ellátórendszert úgy jellemezte, hogy rossz, elavult struktúrában működik. Az ellátórendszer három pillére: az alapellátás, a járóbeteg-ellátás és fekvőbeteg-ellátás közül az utóbbi a legdrágább, és véleménye szerint a mai napig túlméretezett. A szabad demokrata képviselő közölte: a mostani rendszerben egyszerre van jelen a hiány és a pazarlás. A hálapénz rendszerét álszentnek és hazugnak nevezte, amely fenntartja az ingyenesség illúzióját.
Nagy Kálmán, a KDNP elsőként felszólaló vezérszónoka annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ez a törvény csak visszavonható, de nem javítható. A politikus szerint a törvény alapja, hogy a gyógyítási rendszert korszerűsíteni kell, de szerinte már ezzel problémák vannak, mert a törvény megkérdőjelezi az elmúlt évek orvoslásának hatékonyságát. „Olyan öszvértörvény született, amely felbontja a nemzeti kockázatközösséget” – tette hozzá a képviselő, aki szerint most a beteg a rendszerrel áll majd szemben, nem az orvossal.
A KDNP másik vezérszónoka, Puskás Tivadar azt hangsúlyozta, hogy a javaslat újra beengedi a rendszerbe a versenyt, és legálissá teszi azt a lehetőséget, hogy bizonyos idő után kivehetővé váljon a közpénz egy része. Hozzátette: korábban úgy tűnt, hogy pluszforrásokhoz jut az egészségügy, jelenleg viszont az látszik, hogy ezek kimaradnak. „Kidolgozatlan a törvénytervezet, nem ajánljuk általános vitára sem, tisztelettel kérem a kormányt, vonja vissza” – zárta felszólalását.
Herényi Károly (MDF) szerint „egy olyan törvényt fog elfogadni az Országgyűlés kormánypárti oldala, amely híján van a társadalmi egyeztetésnek, híján van egy olyan egyetértésnek, ami (...) a sikerét megalapozná.” Emlékeztetett rá, hogy a közel egyéves koalíciós huzavona után az asztalon fekvő javaslat már köszönő viszonyban sincs az eredeti elképzelésekkel.
„Nyereségvágyból elkövetett tudatos politikai csalás áldozatai leszünk” – foglalta össze a több-biztosítós rendszer bevezetésével kapcsolatos érzéseit az MDF másik vezérszónoka, Csáky András. Az elmúlt egy évben folyamatosan manipulálták a közvéleményt, próbálták elfedni a törvényjavaslat hatásait – tette hozzá.
Vojnik Mária (MSZP) az általános vitában kiemelte: Magyarországon ma nem egészségügyi ellátásokat, hanem egészségügyi kapacitásokat finanszírozunk – jelentette ki.
Mikola István (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a szocialista képviselők a bizottsági üléseken kritikát fogalmaztak meg a törvényjavaslattal kapcsolatban, amelyek most a vitában nem hangzanak el. Annak a véleményének is hangot adott, miszerint a „hálapénz nem korrupció”. Mint kiemelte, a javaslat még tárgyalásra is alkalmatlan. „Az egész egészségbiztosítási privatizáció egy nagy kiszámíthatatlan biankó, ami a jogállami biztonságot veszélyezteti” – jelentette ki. Az ellenzéki politikus szerint a törvényjavaslat olyan feladatokat ad a pénztáraknak, amelyekhez nem értenek. Mikola István megjegyezte azt is, hogy nincs társadalmi támogatottság a javaslat mögött, amit vissza kellene vonnia a kormánynak.
Kökény Mihály (MSZP) azt mondta: a kormánypártok abban egyetértenek, hogy a biztosítási rendszert át kell alakítani, azonban a hogyanról és a mikéntről természetesen vitatkozhat a két párt.
Gusztos Péter (SZDSZ) feltette a kérdést: mi a hálapénz, ha nem korrupció?
Csáky András (MDF) magyarázatként azt mondta: a korrupció kikényszerített szolgáltatás-vásárlás, aminek az alapját a hiány alkotja. Ezt a hiányt a kormány mesterségesen állítja elő akkor, amikor a kapacitásokat lefaragja.
Béki Gabriella (SZDSZ) kétperces felszólalásában kijelentette: a rendszer átalakítása után is megmarad a nemzeti kockázatközösség.
Nagy Kálmán (KDNP) úgy fogalmazott: az MSZP azért támogatja javaslatot, mert a szocialista pártnak nincs egészségügyi programja.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
