A pénzügyi válság miatt meghozott intézkedések 300-400 milliárd forintot tesznek ki, 2008-ban pontosan ennyi az olajtársaságnak csak a profitja – közölte Szanyi Tibor, az MSZP-frakció távhő eseti munkacsoportjának vezetője. Ha a cég éveken át képes volt százmilliárdokban mérhető kedvezményekre szert tenni azzal a jelszóval, hogy a Mol sikere Magyarország sikere, akkor Magyarország most azt mondja, hogy a Mol sikeréből az emberek részesedni akarnak – fogalmazott a politikus.
Szanyi szerint ez nemzetietlen megjegyzés a Mol részéről, és kifejezetten felháborító, hogy ne akarjon részt vállalni egy magát nemzeti olajvállalatnak mondó cég azokból a terhekből, amelyeket az országnak most vállalnia kell. Kitért arra, hogy a Mol száz százalékban magán-, döntő részben külföldi tulajdonban lévő vállalat. Az MSZP-s politikus szerint azok a cégek, amelyeket sújt ez az adó, "oroszlánrészt vállaltak abból, hogy az egekbe sikerült rugdalni az energiaárakat".
A Robin Hood-adó több szempontból is alkalmatlan
László Tamás, a Fidesz országgyűlési képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy reagált a sajtótájékoztatón elhangzottakra, hogy a kormány gázár- és távhődíjemelései rendkívül nehéz helyzetbe hozták a családokat. Mint írta, a panellakásokban élő családok terheit érdemben kellene csökkenteni, „erre azonban a Robin Hood-adó több szempontból is alkalmatlan”. Ez az adó ugyanis – mint folytatta – a rezsiköltségek további emelését, így a villanyár emelkedését is maga után vonja. Az igazi megoldást a távhő áfájának csökkentése jelentette volna, amellyel havonta 4.000 forintot spórolhattak volna meg a családok – írta László.
Az Országgyűlés hétfőn 190 igen szavazattal, 184 ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényt, az úgynevezett Robin Hood-adót, amelynek alapján jövőre 8 százalékos különadót kell fizetniük a nagy energiaellátó és -kereskedő cégeknek. A döntésre reagálva a Mol hétfőn közleményben azt írta, a Robin Hood-adó rossz üzenet a mostani és majdani befektetők felé, mivel 50 százalékos társaságiadó-emelést jelent az energiaszektorban, továbbá indokolatlanul versenyhátrányba hozza a hazai cégeket regionális versenytársaikhoz képest.
(MTI)
