A köztársasági elnök visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló, valamint a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvények módosítását – tájékoztatott a Köztársasági Elnöki Hivatal.
A 2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvény egyik szakasza egyenlőségjelet tett volna a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat közé – olvasható az elnöki hivatal közleményében. A tájékoztatás szerint a köztársasági elnök az Országgyűlésnek írt levelében kifejtette, a két intézmény közötti alkotmányos különbséget fenn kell tartani. E különbség fenntartása azonban nem jelenti azt, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat ne lehetne alkotmányos. A parlament december elsején fogadta el a honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény módosítását.
A köztársasági elnök Szili Katalin házelnöknek írt levelében rámutatott, hogy a törvénymódosítás első paragrafusa módosítja a közeli hozzátartozó meghatározását, közös gyűjtőfogalom alá vonva a bejegyzett élettársi kapcsolat és a házasság jogintézményét. Sólyom László – mint írta – nem ért egyet azzal, hogy az idézett paragrafus azonosítja a bejegyzett élettárs fogalmát a házastárs fogalmával. Sólyom László idézi az Alkotmánybíróság hétfői határozatát, amellyel megsemmisítette a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt, így az nem lép hatályba 2009. január 1-jén.
Az Alkotmánybíróság szerint az egy évvel ezelőtt elfogadott törvény homogén csoportként kezeli a különböző és azonos nemű emberek párkapcsolatait, és tartalmaz egy olyan szabályt, amely a bejegyzett élettársi kapcsolatot a lényeges tartalom tekintetében azonossá teszi a házassággal. Az Ab emlékeztetett rá: az alkotmány védi a házasságot, a bejegyzett élettársi kapcsolat férfi és nő között – akik egymással házasságot köthetnek – az alkotmány által védett házasság megkettőzésének tekinthető. Ezért az Ab a törvényt megsemmisítette. Az Ab határozatában ugyanakkor hangsúlyozta: az azonos neműek tartós párkapcsolata számára az elismerés és védelem igénye levezethető az emberi méltósághoz való jogból, és az azonos nemű emberek számára a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének létrehozása nem alkotmányellenes.
A közlemény szerint a december elsején elfogadott, a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (Knyt.) módosításáról szóló törvény kizárta a jelenleg hatályos szigorú összeférhetetlenségi szabályok alkalmazását bizonyos, az önkormányzatok által a civil szférának nyújtott támogatásokra. Az államfő szerint azonban az összeférhetetlenség éppen azt szolgálja, hogy a támogatásokat személyes érdek nélkül ítéljék oda. Ezért a köztársasági elnök az Országgyűlésnek írt levelében kifejtette, nem ért egyet azzal, hogy a törvénymódosítás lehetővé tenné a támogatásban részesülők részvételét a támogatási döntés meghozatalában – olvasható a kommünikében.
Szili Katalin házelnöknek írott, a törvénymódosítás visszaküldését indokoló levelében a köztársasági elnök hangsúlyozza: fontosnak és értékesnek tartja az önszerveződő közösségek és egyházak társadalmi szerepvállalását, amelyet lehetőség szerint a jog eszközeivel is támogatni kell. Ugyanakkor ez „nem indok arra, hogy a közpénzekből nyújtott támogatások egy részénél akár csak elvileg is ugyanazok lehessenek a döntéshozók és a támogatottak”. Sólyom László emlékeztet arra, hogy a törvénymódosítás a támogatások egy részét kiveszi a Knyt. szigorú garanciális szabályainak hatálya alól, így nem lehetne alkalmazni a Knyt. összeférhetetlenségi szabályait, tehát az adott támogatásban részesülő egyesület, alapítvány vagy egyház képviselője közreműködhetne a támogatásról szóló döntésben. Az államfő ezért arra kéri az Országgyűlést, hogy a törvény újratárgyalásánál olyan megoldással segítse az önkormányzati támogatási rendszerek működését, amely fenntartja a Knyt. szigorú összeférhetetlenségi szabályait.
(mti)
