Három évvel ezelőtt, ezen a napon, az esti órákban zuhant le a Hejce fölé magasodó Borsó-hegyre a szlovák légierő AN-24-es repülőgépe, a tragédiában 42, a koszovói KFOR békemisszióból hazatérő katona vesztette életét, a szerencsétlenséget csupán egy katona élte túl. A tragédiáról azóta minden évben megemlékeznek Hejcén a szeretteiket elvesztők, a katonatársak, a szlovák és a magyar honvédség vezetői, a mentésben résztvevők és helybéliek, és az egyetlen túlélő, Martin Farkas, aki ezúttal is jelen volt. Az emlékművet ezúttal is koszorúk, virágok borították, mécsesek sokasága égett.
Jaroslav Baska a hétfői megemlékezésen a könnyeiket visszatartani nem tudó gyászolók sokasága előtt, maga is könnyeivel küszködve azt mondta: a Borsó-hegy a végtelen fájdalom hegye, az összetört szívekre emlékeztet, emberi sorsokat idéz, a családok vesztesége az ország pótolhatatlan vesztesége is. „Ezek a katonák hazájukat szolgálták, mindnyájunkat védtek, a békét biztosították olyan helyen, ahol a békés mindennapi élet nem természetes, nem könnyű küldetésüknek eleget tettek, esküjükhöz híven.”
Szekeres Imre honvédelmi miniszter úgy fogalmazott: a magyar és a szlovák haderő kapcsolata baráti, példaértékű, számos nemzetközi misszióban együtt szolgálnak a két ország katonái, a katonabarátság kifejezésre jut a közös emlékezésekben is. A magyar honvédelmi tárca vezetője azt is elmondta: „Mi, magyarok most még erősebben átérezzük szlovák barátaink fájdalmát, hiszen az elmúlt évben elveszítettünk két hős békefenntartó magyar katonát, és itt Hejcén is pótolhatatlan veszteség, soha be nem hegedő sebeket okozó tragédia következett be.”
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
