Nemcsak szervezési feladatot, hanem mindenekelőtt intellektuális hozzájárulást jelent Magyarország számára 2011-ben az uniós elnöki teendők ellátása, a felkészülés terén azonban hazánk komoly késésben van – hangsúlyozta Pálinkás József „A magyar EU-elnökség szakpolitikai stratégiái” című konferenciasorozat nyitóeseményén elmondott beszédében.
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint Magyarország 2011 első félévében aktuálissá váló európai uniós elnöksége idejére meg kell találnunk azt a központi gondolatot, amelyre Európa számára pozitív jövőképet építhetünk, s erre a kihívásra a tudomány középpontba állítása a legjobb válasz. Pálinkás József az MTA Politikai Tudományok Intézete által szervezett konferenciasorozat megnyitása alkalmából elmondott beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország uniós elnökségének sikere nem 2011-ben, hanem most, az előkészítés során dől el, s hogy a trióelnökség másik két tagjához, Spanyolországhoz és Belgiumhoz képest óriási lemaradásban vagyunk mind a szakpolitikai koncepciók meghatározásában, mind a szervezési feladatok terén.
Az elnökségre történő felkészülés során rendkívül fontos szem előtt tartani, hogy az elnöki tisztség betöltése nem tekinthető pusztán adminisztratív, szervezési munkának. Ennél Pálinkás József szerint sokkal fontosabb intellektuális feladatot jelent annak meghatározása, milyen elképzelések mentén kívánja ellátni Magyarország az európai uniós elnöki teendőket 2011 első félévében.
Az MTA elnöke beszédében kiemelte: a tudományt kell témává tenni ebben az időszakban ahhoz, hogy Európa a 21. század globális kihívásai közepette is a tudás első számú, legfontosabb forrása legyen. Rendkívüli felelősséget ró a felkészülési időszak a következő két évben a politikai szereplőkre, mivel az uniós elnökség koncepciójának kidolgozása – túllépve a politikai és közigazgatási pozícióharcokon, a pillanatnyi érdekeken és napi szintű változásokon – átívelő együttműködést, folyamatosságot igényel.
Az MTA partnerséget kínál a kormányzat számára a magyar EU-elnökség sikere érdekében. Az Akadémia helyszíneivel, munkatársaival és kutatóival nemcsak a lebonyolításban, de a felkészülésben is segítséget tud nyújtani – tette hozzá. A 2011-es magyar EU elnökség szakpolitikai stratégiái című konferencián. Az Akadémia záloga lehet a folyamatosságnak is: a kormányzati ciklusokon átívelő folytonosság jegyében készek együttműködni az elnökségi feladatokban. Egy másfél éves, vitákkal terhelt kampányidőszak előtt áll az ország, amikor kevés esély van az egyetértésre. Bármilyen összetételű is lesz az új kormány, szervezeti, személyi változások várhatóak az elnökségi felkészülésben is – hangsúlyozta az MTA elnöke.
„Nem rutinfeladat”
Magyarország nincs lemaradásban a 2011-es magyar európai uniós elnökségi felkészülésében – jelentette ki Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke pénteken Budapesten. A 2011-es magyar EU-elnökség nemzeti ügy, mely nem lehet rutinfeladat – fogalmazott a házelnök a „2011-es magyar EU-elnökség szakpolitikai stratégiái” elnevezésű konferencián.
Mint mondta, fontos a politikai konszenzus, hogy sikeres legyen Magyarország EU-elnöksége. Hozzátette: a személyi feltételek is megvannak ahhoz, hogy a felkészülés is sikeres legyen. Beszélt arról, hogy 2008 februárjában a parlamentben megalakult mind az öt párt együttműködésével az a munkacsoport, mely folyamatosan figyelemmel kíséri a kormány felkészülését az elnökségre. Hangsúlyozta: 2009 februárjában Párizsban tartják az unió nemzeti parlamenti elnökeinek konferenciáját, ahol egy kézikönyvet készítenek, melyben leírják, hogy milyen feladatokat kell elvégezniük az elnökség ideje alatt a nemzeti parlamenteknek.
Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára is hangsúlyozta, hogy nincs késésben az EU-elnökségi felkészülés. 2006-ban a kormány már elfogadta az ország uniós stratégiáját. Jelenleg az elnökségi trió másik két tagjával, Spanyolországgal és Belgiummal is szorosan együttműködik Magyarország. Ezzel párhuzamosan a következő, lengyel-dán-ciprusi trióval is egyeztetnek – tette hozzá. Az államtitkár szerint több problémával kell a felkészülés során szembesülni: így a gazdasági világválsággal és az unión belüli bizonytalan intézményi viszonyokkal. Az is kérdés, hogy hogyan lesz képes Magyarország 27 ország érdekeit közös nevezőre hozni, ha az országon belül sem sikerül konszenzust teremteni. Csak azok az elnökségek voltak sikeresek, amelyek képesek voltak az unió közös ügyeire koncentrálni és konszenzust teremteni a felek között – emelte ki Csizmár Gábor. Az államtitkár szerint a siker ugyanakkor nem azon múlik, hogy mekkora egy ország, és milyen régóta tagja az Európai Uniónak. Erre jó példa, hogy a legsikeresebb elnökséget eddig Luxemburg vitte – tette hozzá.
Kolber István kutatás fejlesztési államtitkár szerint a tudomány mellett a kutatásfejlesztés és az innováció lehetne az egyik lehetséges prioritás a magyar elnökség ideje alatt. Kiemelte: fontos azonban azt is megnézni, hogy a magyar elnökség előtti trió milyen figyelmet fordított a kutatásfejlesztésre. Mint mondta, a francia, a cseh, és a svéd elnökség munkájában is figyelmet kapott a kutatásfejlesztés és az innováció. Az államtitkár szerint azonban nem csupán a technikai, hanem társadalmi innovációra is gondolni kell. Hangsúlyozta: a kormány egymilliárd eurót fordít évente kutatásfejlesztésre, ezt az összeget azonban növelni kell.
Bayer József, az MTA Politikai Tudományok Intézetének igazgatója felszólalásában hangsúlyozta, hogy az EU-elnökségre való felkészülés többet jelent a politikai egyeztetésnél: a szakértői munkára is szükség van. Az egyeztetések során a viták sem takaríthatók meg – mutatott rá. Az elnökség óriási lehetőség egy-egy ország számára. Ha egy ország jól végzi a dolgát, akkor növeli a presztizsét, amely javítja jövőbeni érdekérvényesítési képességét – mondta Bayer József. A féléves soros elnöki tisztet Magyarország 2011. január 1-jén veszi át. A trió mandátuma azonban már 2010-ben elkezdődik, Magyarország partnere Spanyolország és Belgium lesz.
Göncz: A magyar uniós elnökség kiemelt témája lesz az enrgiakérdés
Az energiakérdés az egyik kiemelt témája lesz a magyar uniós elnökségnek csakúgy, mint a gazdasági válság kezelése – mondta Göncz Kinga külügyminiszter az MTA-n rendezett tanácskozáson. A magyar uniós elnökség prioritásai között szerepel az energiakérdés. Magyarország fontosnak tartja a források diverzifikálását, az Európán belüli rendszerek összekötését és az alternatív energiaforrások használatát – mondta a külügyminiszter a 2011-es magyar EU-elnökség szakpolitikai stratégiái című konferencián. Göncz Kinga kiemelte: bízik abban, hogy 2011-re túl lesz az unió a válságon, de még biztosan maradnak teendők ezzel kapcsolatban a magyar EU-elnökség idejére is.
(MTI/MNO)
