Még a ruhavásárlási szokásainkba is „begyűrűzik” a válság

A magyar fogyasztók jóval kevesebb ruházati terméket vásároltak 2009 első félévében, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Míg 2008 első hat hónapjában átlagosan 37 darabot vettek, addig egy évvel később csupán 32 darabot. A háztartások elsősorban a sportruházaton spóroltak, kiegészítőkből viszont több fogyott. A cipők esetében a szülők nem a gyermekeken, hanem saját magukon spóroltak, hiszen a gyermekcipők iránti kereslet csak kismértékben esett vissza – tette közzé a GfK Hungária legfrissebb felmérésében.

A 2008 utolsó negyedévében kirobbant, reálgazdasági recessziót előidéző hitelválság erőteljes hatást gyakorolt a magyar kiskereskedelem 2009 első félévének teljesítményére – derül ki a felmérésből. Jelentősen romlottak a makrogazdasági mutatók, negatív kép rajzolódott ki a fogyasztási hajlandóságot mérő indexekből, és érzékelhetően hanyatlott a kiskereskedelmi forgalom is. 2009 első félévében a fent említett hatások már a napi fogyasztási cikkek piacán is 1 százalékos értékbeli csökkenést idéztek elő, ám a ruházati piacon még ennél is erőteljesebb volt a visszaesés. A GfK Hungária FashionScope című tanulmányának – amely folyamatosan figyeli a teljes hazai ruházati és cipőpiac helyzetét – legfrissebb eredményei szerint a ruházati piacon bekövetkezett közel 13 százalékos értékbeli csökkenés egyértelműen annak tulajdonítható, hogy a fogyasztók jóval kevesebb ruházati terméket vásároltak. Míg 2008 első hat hónapjában átlagosan 37 darabot, addig egy évvel később mindössze 32 darabot.

A magyar háztartások leginkább a sportruházaton spóroltak, de felső- és alsóruházati termékből, illetve cipőből is kevesebb került a kosarakba. Ez utóbbi területen a jelek szerint nem a gyermekeken, hanem saját magukon spóroltak a szülők. Ezt támasztja alá, hogy jóval kevesebb női mindennapi lábbeli és férfi sportcipő fogyott, miközben a gyermekcipők iránti kereslet csak kis mértékben esett vissza. Többet adtak el azonban a különböző kiegészítőkből: a válság idején minden ötödik háztartás vásárolt ilyen terméket az első félévben, átlagosan 6200 forintért.

„Az idei első félév 143,5 milliárd forintos ruházati forgalma tehát jóval alatta maradt annak a forgalomnak, amit az elmúlt években realizáltak a kereskedők. Különösen nagy visszaesés következett be a kisebb alapterületű butikláncoknál és az áruházaknál, de a jóval kedvezőbb árucsatornák sem tudtak profitálni a válságból: a távol-keleti üzletek, de leginkább a piaci árusok piacrésze az elmúlt években folyamatosan csökken” – mondta el Kárai Anita, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati főmunkatársa.

„Azonban a vesztesek mellett voltak győztesek is. Tovább erősödtek a Magyarországon 4-5 éve jelen lévő textildiszkontok, de a használtruha-üzletek is nagyobb forgalmat könyvelhettek el, mint egy évvel korábban. A nagy alapterületű multinacionális láncok megőrizték pozíciójukat: mind értékben, mind mennyiségben sikerült minimálisan felülmúlniuk a tavalyi első félévet” – tette hozzá Kárai Anita.

(MNO)