A tárcavezető expozéjában kiemelte: Magyarországnak el kell döntenie, hogy törvényeket betartó ország lesz-e, vagy megmarad olyan országnak, ahol a gyarapodásnak csak egyik útja a versenyben való tisztességes helytállás.
Kiemelte: általános tapasztalat, hogy a korrupciós cselekmények felderítése és szankcionálása nem kellően hatékony. A kormány meggyőződése szerint a politika és a jog döntéshozóin múlik a változás – jelentette ki.
Draskovics Tibor hangsúlyozta: a kormány korrupcióellenes törvénycsomagjának formai tekintetben nem része a párt- és kampányfinanszírozás átalakítása, tartalmi értelemben azonban összefügg vele. A közvélemény szerint ez az a terület, ahol elsődlegesen lépni kell – tette hozzá.
A miniszter úgy fogalmazott: a kormány olyan javaslatot terjesztett a Ház elé, mely képes „megváltoztatni a játékszabályokat”. Draskovics Tibor szerint azért tűnik kiirthatatlannak a korrupció, mert akik tudnak róla, azok legtöbbször hallgatnak. Annak érdekében, hogy a hallgatást meg lehessen törni, meg kell alkotni a bejelentővédelem és a bejelentők ösztönzésének szabályait – mondta. Hozzátette: azok tudnak a legtöbbet segíteni a korrupció felderítésében, akik munkaviszonyuknál fogva tudomást szereznek ilyen cselekedetekről. Felhívta a figyelmet azonban arra: ha valaki rosszhiszeműen lép fel, akkor a hamis vád bűncselekményét követi el.
A kormány szerint lépni kell a tisztességes eljárás védelme területén is – közölte. Hozzátette: a tisztességes eljárás követelménye alapján az eljárók előítélet-mentesen és elfogulatlanul, a mérlegelési jog gyakorlása során az eljárás résztvevőinek jogos érdekeit, ésszerűen méltányolható körülményeit is szem előtt tartva az előírt határidőn belül kötelesek dönteni. Draskovics Tibor úgy fogalmazott: ha sérül a tisztességes eljárás követelménye, és ebből valakinek anyagi előnye származik, akkor a javaslat szerint az anyagi előnyt el lehetne vonni. Ezenkívül az előny mértékét elérő bírságot is ki lehetne vetni – tette hozzá. Két fő csoportot jelöl meg a javaslat, akikkel szemben fel lehet lépni: az egyik azoknak a vállalkozásoknak a tulajdonosai, akiknél az anyagi előny megjelenik, a másik csoport pedig azoknak a vállalatvezetőknek köre, akik tudnak arról, hogy cégüknél tisztességtelen magatartás történik – sorolta. Őket a foglalkozásuktól el lehetne majd tiltani – tette hozzá.
Az igazságügyi miniszter szerint a javaslatban szerepelnie kellene annak is, hogy azok a döntéshozók, akik a tisztességtelen eljárás szabályainak megszegésével hozzájárultak az anyagi előny megszerzéséhez, eltilthatók legyenek foglalkozásuk gyakorlásától. Elmondta azt is: a kormány döntése szerint a Közbeszerzések Tanácsának feladatait bővítik ki, és így hozzák létre az intézményi kereteket az új szabályoknak. Az így létrejövő Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal tehát autonóm közigazgatási szervként működne, és a tisztességes eljárás védelméről szóló törvény rendelkezései alapján végezné feladatait – közölte.
A miniszter szerint a közbeszerzési törvény módosítása a korrupciós helyzetek kiküszöbölését segítené. Felvetette, hogy a törvényjavaslat egészüljön ki egy olyan honlap kialakításának kötelezettségével, amely tartalmazná valamennyi közbeszerzés, döntéshozó és ajánlattevő adatait. Az igazságügyi miniszter kiemelte azt is: a kormány nyitott arra, hogy a célokat még jobban szolgáló módosító indítványokat támogasson, akkor is, ha azok a javaslatok az ellenzéktől jönnek. A hidat, amely a tisztesség felé vezet, mindenképpen fel kell építeni – jelentette ki Draskovics Tibor.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
