A férfi személyes szabadságának, testi épségének és emberi méltóságának megsértése címén fordult a bírósághoz, miután bántalmazása ügyében tavaly októberben a Fővárosi Bíróság nem jogerősen két rendőrt elmarasztalt hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt, és hat-hat hónap – egy évre felfüggesztett – fogházbüntetésre ítélte őket. A bíróság előzetesen mentesítette a rendőröket a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. A büntetőperben a két rendőrrel szemben az volt a vád, hogy 2006. október 23-án délelőtt a Teréz körúton – miközben mintegy százötven ember haladt a Nyugati térről az Oktogon felé – elfogták az abban az ügyben sértettként szereplő férfit, az egyik rendőr a férfi fejét rendőrbottal megütötte, szorítófogást alkalmazott vele szemben, és a földre kényszerítette, a másik rendőr pedig a rendőrbot végével „szúró mozdulatot tett” a sértett felé. A büntetőbíróság tavaly októberi ítéletében megállapította, hogy a tömeget a rendőrség a Nyugati térnél a járdára terelte. Az emberek ekkor már nem tanúsítottak agresszív magatartást, de folyamatosan kiabáltak, sértegették az őket kísérő rendőröket.
Passzív ellenállást sem tanúsított
A férfi (akit később a földre tepertek a rendőrök) nem vitatta, hogy le-lelépett a járdáról. A bíróság szerint indokolt volt vele szemben a rendőri intézkedés, de szabálysértése nem volt olyan súlyú, veszélyességű, hogy az indokolta volna a „lerohanásjellegű, keményebb” fellépést. A bíróság szerint a férfi még passzív ellenállást sem tanúsított, vagyis elfogásakor sérült az arányosság elve, azaz a vádlottak szükségtelenül bántalmazták a sértettet. A kártérítés miatt indult per szerdai tárgyalásán Gaudi-Nagy Tamás, a felperes jogi képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy hosszú peren kívüli egyezkedés zajlott a rendőrség és a felperes között a per előtt, ez azonban nem vezetett eredményre. A Budapesti Rendőr-főkapitányság képviselője vitatta a felperes kérelmének megalapozottságát és a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a felperes nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható lett volna, magatartása okot adhatott a vele szembeni rendőri intézkedésre. Egyben kérte a per felfüggesztését, amíg a büntetőügy jogerősen le nem zárul, ám ezt a bíróság elutasította.
„Félálomban anyázta a rendőröket”
Gaudi-Nagy Tamás szerint a felperes nem adott okot arra, hogy vele szemben kényszerintézkedést alkalmazzanak, és a kényszerintézkedés alkalmazásakor is ügyelni kellett volna arra, hogy a rendőrök ne okozzanak sérüléseket. Ennek ellenére a felperes a tárgyaláson arról számolt be, hogy a paprikaspray kimarta a nyakát, a beton felhorzsolta a fejét, az oldala pedig zúzódott, emellett 1,5–2 hónapig nagyon rosszul aludt, felesége elmondása szerint félálomban „anyázta a rendőröket”, a bírósági eljárás pedig három éve folyamatosan fenntartja benne a „lelki zavarodottságot”, mivel a tárgyalásokon sokszor kellett újra átélnie és elmesélnie a vele történteket. A felperes arról is beszámolt, hogy amikor elfogták a rendőrök és ráültek, „úgy érezte magát, mint egy disznó a disznótoron”, amikor pedig kocsiba tették és a fogdába vitték, „némán és vakon” feküdt az autó padlóján a könnygáztól. Beszámolt arról is, hogy amikor a Teréz körúton haladt, és a rendőr felszólította, hogy menjen fel a járdára, „mondott neki ezt-azt”, amit – úgy véli – a rendőr személyes sértésnek vett, ezt torolta meg azzal, hogy földre teperte őt.
A per szeptemberben folytatódik tanúkihallgatással. Addig várhatóan elkészül az orvosszakértői vélemény is a sértett fizikai és pszichológiai sérüléseiről. Gaudi-Nagy Tamás jelezte: várhatóan felemelik a másfél millió forintos kártérítési összeget, mivel – mint mondta – az ötvenórás őrizetben tartással járó, durva sérülést okozó bántalmazási ügyben „nincs ok a visszafogottságra”.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
