„Rendkívüli veszély” leselkedik az egészségügyre?

Tiltakozik a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Területi Szervezeteinek Tanácsa az ellen, hogy a bérkiegészítést nem minden közfinanszírozott egészségügyi intézmény dolgozója kapja meg.

Az MTI-hez szerdán eljuttatott, a testület ülése után született határozatban azt írják: a 13. havi bér helyébe lépő egyszeri keresetkiegészítéssel hátrányos megkülönböztetés éri azokat a munkavállalókat, akik például gazdasági társasági formában működtetett egészségügyi intézményben dolgoznak, illetve kiszolgáltatottak az adott intézmény tulajdonosi szándékának. Kiemelték, hogy valamennyi, az egészségbiztosító által finanszírozott egészségügyi intézményben dolgozónak garantálni kell a bérkiegészítést, függetlenül az intézmény működési formájától.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a kötelező továbbképzések nem ritkán 50-80 ezres költségeit sem tudja minden, az ágazatban dolgozó kifizetni, emiatt veszélybe kerülhet gyógyító tevékenységük, s ez zavart okozhat a betegellátásban. Ezzel kapcsolatban emlékeztettek arra, hogy a közalkalmazotti törvény szerint az e törvény hatálya alá tartozók ezen költségeit a munkáltató fedezi, de a gazdasági társaságként működő intézményekben dolgozók számára e költségtérítések nem adottak. A MOK Területi Szervezeteinek Tanácsa kifogásolja továbbá a szakorvosképzés új rendjét.

Mint közölték, egyidejűleg tapasztalható, hogy számos vidéki kórházban jelentős a szakorvoshiány, a végzős orvosok pedig nem találnak állást, nem találnak fogadóhelyet, ahol szakorvosképzésüket megkezdhetnék. Ennek oka az a rendkívül rossz, alultervezett intézményfinanszírozás, amelynek következtében az amúgy jelentős orvoshiánytól szenvedő munkahelyek anyagilag nem érdekeltek újabb orvosok felvételében, nincs rá keretük, és ez a helyzet „rendkívüli veszélyt” hordoz magában – áll a közleményben.

(MTI)