A Bologna-folyamathoz csatlakozott országok azért döntöttek az egységes, átjárható európai felsőoktatási rendszer létrehozása mellett, hogy ezzel biztosítsák az oktatói, hallgatói mobilitást és a diploma nemzetközi egyenértékűségét – mondta Szabó Gábor szerdán a Budapesten és Bécsben csütörtökön és pénteken rendezendő oktatási miniszteri tanácskozás kapcsán. A professzor véleménye szerint ha összefognak a nagyobb hazai felsőoktatási intézmények, óvatosan hozzá lehet nyúlni a képzés szerkezeti elemeihez, ahogy például Belgiumban is 4+1 éves képzési rendszer működik.
Lehetne módosítani az alapképzést is úgy, hogy azt két ágra bontják, a „professional” jellegű képzést elvégző hallgatók a munkaerőpiac által is elismert tudást szerezhetnének, míg az „academic” típusú képzésen részt vevő diákokat a mester- és doktori képzésre készítenék föl – fogalmazott a Szegedi Tudományegyetemet irányító Szabó. A tanárképzéssel kapcsolatban kifejtette: bár példamutatónak tartja a három szegedi kar modelljét – ahol a bölcsészet- és a természettudományi, valamint a pedagógusképző kar szakemberei együttműködnek a leendő tanárok oktatásában –, sokakhoz hasonlóan támogatja az osztatlan tanárképzés visszaállítását. A professzor szerint ugyanakkor fontos, hogy ebben az esetben kétszakos tanárokat képezzenek a hazai felsőoktatási intézmények. Lehet, hogy ezek a diplomák majd nem felelnek meg mindenben az uniós előírásoknak, de a jó pedagógusokra most idehaza van nagy szükség – tette hozzá.
A felsőoktatási Bologna-konferenciára negyvenhét országból mintegy 350 szakember érkezik Budapestre. A Parlament felsőházi termében rendezendő tanácskozáson többek között arról döntenek, hogy az eddig megfigyelőként részt vevő Kazahsztánt felveszik-e. Az első napon egy független szakértőkből álló testület értékelését is meghallgatják a Bologna-folyamatról. A konferencia pénteken Bécsben, a Hofburgban folytatódik.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
