Alkotmányellenesen tiltották be Demszkyék a gazdatüntetést

Alkotmányellenes rendelettel akadályozta meg 2006-ban Demszky Gábor főpolgármester és a balliberális városvezetés a gazdák Budapestre tervezett tüntetését – állapította meg a héten az Alkotmánybíróság (AB) a Magyar Nemzet beszámolója szerint.

Magyar Nemzet
2010. 04. 16. 2:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) 2006. október 24-én a rendőrségen bejelentette: élve a gyülekezés alkotmányban rögzített jogával, békés demonstrációt szervez a fővárosi Kossuth térre. A szervezők négy-ötezer emberre, s nagyjából hatszáz traktorra számítottak. A gazdák olyan ügyek miatt emelték volna fel a szavukat, amelyekről az agrártárca akkori irányítói nem voltak hajlandók velük egyeztetni.

Demszky Gábor és az MSZP-SZDSZ-es többségű fővárosi közgyűlés azonban elejét vette a tüntetésnek: 2006. október 26-án módosította a budapesti közterületek használatáról szóló önkormányzati rendeletet. Ebben előírta, hogy területfoglalási engedélyt kell kérni, ha egy rendezvény helyszínén színpadot, hangosító eszközöket helyeznek el, valamint ha a megmozdulás területén valamely járművel parkolni kívánnak. Vagyis a gazdák traktorai is csak efféle engedéllyel állhattak volna a Parlament épülete előtt. (A Kossuth tér egyébiránt ekkor, az őszödi beszéd kiszivárgása után – a rendőrség intézkedése nyomán – műveleti területnek számított.) A rendelet módosítását azzal indokolták, hogy a megmozdulások a városképet érdemben befolyásolják, s Budapest életében nagy jelentőséggel bírnak. Ezért kell területfoglalási engedélyhez kötni a pódium és a hangosító berendezések felállítását, valamint járművek parkolását.

Az Alkotmánybíróság korábban megállapította, hogy a színpadok és hangfalak a politikai rendezvények szükségszerű kellékei, azok elhelyezését önkormányzati rendelet nem korlátozhatja, nem kötheti semmilyen hozzájáruláshoz. A testület döntésében azt mondta ki: a Fővárosi Közgyűlés alkotmányellenesen kötötte engedélyhez, hogy a megmozdulások helyszínén járművek álljanak. A bírák kifejtették: véleménynyilvánításnak minősül, ha a rendezvényen meghatározott tartalmú közlést továbbítanak a résztvevőknek vagy másoknak. A gyülekezési törvény pedig védi a legkülönfélébb, akár rendhagyó csoportos megmozdulásokat és véleménynyilvánításokat is. Önkormányzati rendelet nem egészítheti ki a gyülekezési törvényben foglalt jogi feltételeket, a Fővárosi Közgyűlés a gyülekezést mint alkotmányos szabadságjogot nem korlátozhatja – írja a pénteki Magyar Nemzet, amelyből további részleteket is megtudhat az ügyről.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.