Fatolvajok: akik „szociális” okból mennek lopni az erdőkbe

Fatolvajok garázdálkodnak az erdőkben. Napi rendőrségi jelentések taglalják az újabb és újabb eseteket. A megelőzésére stratégiát alkottak, szigorították a büntető törvénykönyv idevonatkozó passzusait. Most már akár 20 ezer forint büntetést is kaphat az, aki baltával a vállán indul sétálni az erdőbe. Ahol terepmotoron száguldozó rendőrökkel is találkozhat a kiránduló, no és már az is, aki lopni indul más tulajdonába. A fatolvajlás egyrészt „szociális okokból”, saját felhasználásra, másrészt üzleti célokból történik. A rendőrség szerint az előbbi esetekben nagyobb a károkozás.

A téli tüzelőt törvényesen meglehetősen borsos áron (feldolgozva 10-12 ezer forint/köbméter) a Tüzép-telepeken és a fakereskedőktől is be lehet szerezni. A kevésbé tehetőseknek marad a késő őszi vagy kora tavaszi tarvágások, gyérítések után maradó fahulladék összegyűjtése. Ez a nehéz, jobbára munkaszüneti napokon vagy a szabadságok alatt végzett fizikai munka általában reggeltől estig tart. A rönkök elszállítása után ottmaradó, jobbára karvastagságú ágakat legallyazzák, kiközelítik olyan helyekre, ahova be lehet menni a szállítójárművekkel. A maradékot, ha nem lesz hasznosítva, a terület megtisztítását vállalók kötelesek a helyszínen elégetni. Ezután következik az összegyűjtött tűzrevaló hazaszállítása, ahol leginkább kézi rakodással kerül a pótkocsikra, teherautók platójára a fa. És ezután jöhet az otthoni feldolgozás, a fűrészelés és a hasogatás. Ez sem kis munka.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területén 2009 első, második, harmadik negyedévében összesen 464 eljárás fejeződött be, amelyeket falopás miatt indított a hatóság. A falopáshoz kapcsolódó szabálysértési feljelentések száma eléri az 1700-at – közölte az MNO kérdésére a borsodi rendőr-főkapitányság sajtóosztálya. A régióban egyébként 43 százalékos csak a foglalkoztatottak aranya, 17 százalék feletti a hivatalos munkanélküliségi ráta, és a segélyekből, támogatásokból élő emberek nem feltétlenül a téli tüzelő megvásárlására költik a pénzüket. Erdő, tüzelőnek való fa viszont rengeteg van, csak jobbára más tulajdonában.


Fűteni pedig kell valamivel, ha jön a hideg. A jelentéseket, bűnügyi krónikákat olvasva világos képet kaphatunk a saját célra történő falopások metodikájáról. A téli tüzelőt ingyen beszerezni igyekvők, már csak praktikus szempontok miatt is, a lakóházuk közelében kezdik a fagyűjtést. Ezzel leginkább a helyi önkormányzatoknak okoznak kárt, ha ezt a mezőőr vagy a helyi polgárőrség határozott fellépésével meg nem akadályozza. Ezután következnek a települések határában található állami vagy magántulajdonban lévő erdők. Különösen az utóbbiak vannak veszélyben, hiszen a jórészt kárpótláson szerzett területek tulajdonosai mára már jobbára idős emberek vagy nem is az adott településen élnek, így meglehetősen nehéz megvédeni tulajdonukat. Sokszor csak akkor szembesülnek a károkozással, mikor nagy ritkán a területre látogatnak. Természetesen a törvény az ő tulajdonukat is védi, de csak erre most már nem érdemes hagyatkozni.

A módszerek a saját riasztórendszer megszervezésétől az adott terület körülárkolásáig terjednek. (A viszonylag alacsony feljelentési esetszám mögött az állhat, hogy az elkeseredett tulajdonos már nem is jelzi a hatóságok felé az újabb tolvajlást, hiszen a nagyobb kárértékű ügyek sokszor felderítetlenek maradnak.) A jobbára közbirtokossági formában lévő magánerdőknek az állami tulajdonban lévőkhöz hasonlóan van felelős erdésze, jórészt rájuk hárul a terület védelme, amit most már a természetvédelmi őrökkel, a vadászokkal és a rendőrség erőteljesebb bevonásával látnak el. A rendőrség – mint közölték – folyamatos megelőző tevékenységet végez, de a probléma megoldása széles körű társadalmi összefogást igényel.

A hatósági komplex cselekvési program egyik eleme az elektronikus lakossági bűnmegelőzési információs rendszer, amelyben a polgármesteri hivatalok kapnak útmutatót és használható információkat a falopások visszaszorítása érdekében. A program lényege, hogy az önkormányzatok és szakintézményeik – iskolák, nyugdíjasklubok – részére a mindig aktuális bűnmegelőzési információkat hírlevél formájában juttatja el a rendőrség. Az információkat az intézmények saját kommunikációs csatornáikon keresztül (helyi újság, faliújság, hirdetőtábla) továbbítják a lakosság, valamint a társadalmi szervezetek, egyesületek felé. Borsodban emellett terepmotorral, quadokkal felszerelt járőröket is csatasorba állítottak. Ezekkel a járművekkel eljuthatnak olyan helyekre is, ahol a madár sem jár, csak a tolvajok.


2009. július 10-től hatályos „Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról” szóló 2009. évi XXXVII törvény is, amelynek 61. paragrafusa megtiltja az erdőben az élő fáról, cserjéről a gally vagy lomb levágását, vagy akár a moha gyűjtését. Továbbá tilos az erdő látogatójának motorfűrészt, 500 grammnál nagyobb fejtömegű fejszét, 30 centiméternél nagyobb hosszúságú kézifűrészt magánál tartani. Tehát aki nagy fejszével indul az erdőbe, az minimum 20 ezer forint büntetésre számíthat. A borsodi rendőrök közölték: 2009 novemberéig 305 kézifűrészt és 114 baltát gyűjtött be a rendőrség a „szociális célból”, saját felhasználásra dolgozó tolvajoktól. Akik jobb híján kerékpárokkal és kézikocsikkal szállítják haza a zsákmányt, ami jobbára azon nyomban felhasználásra is kerül, így csak az erdei tettenérésnél vagy a szállításnál van lehetőség arra, hogy a lopott fát lefoglalják és eljuttassák a jogos tulajdonosokhoz.

Fotók: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság

A jelenlegi helyzetre, a probléma kezelésére, megoldására vonatkozó kérdésünkre a rendőrség közölte: a 2010-re vonatkozó pontos statisztikai adatok összegzése jelenleg még folyamatban van, a rendőrségi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a falopások száma némileg csökkent az elmúlt években a törvényi szabályozások miatt. Hogy aztán a szigorúbb szabályozás, a jelzőrendszer vagy a társadalmi összefogás meghozza-e a kívánt eredményt, azt még nem lehet tudni. Az viszont nem ritka, hogy az erőteljesebb fellépés a tolvajok oldaláról is hasonló válaszokat produkál. A már hétköznapi verbális erőszak, a tulajdont védők mocskolása mellett egyre több hír érkezik arról, hogy megtámadtak, megvertek intézkedő rendőröket, mezőőröket.