Vajna Márton, az államfő külügyi hivatalának vezetője az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta: az atomenergia felhasználása a 25 éve történt katasztrófa mellett az elmúlt hetekben Japánban megsérült fukusimai atomerőmű miatt is a nemzetközi figyelem középpontjába került.
A csernobili védekezés anyagi forrásainak előteremtésére összehívott jövő keddi konferencián a magyar köztársasági elnök is felszólal, majd a katasztrófában érintett országok állam- és kormányfői várhatóan közös nyilatkozatot is elfogadnak az atomenergia biztonságos és innovatív felhasználásáról – fejtette ki a hivatalvezető.
A Kijevtől mintegy 100 kilométerre fekvő csernobili nukleáris erőmű négyes reaktora 1986. április 26-án robbant fel, radioaktív szennyezést kibocsátva Európa nagy részére, mindenekelőtt az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Ukrajnára, Fehéroroszországra és Oroszországra. A katasztrófa következtében 10 napig égett a nukleáris fűtőanyag, több millió radioaktív részecskét lövellve az atmoszférába, ami több mint 200 hirosimai bomba hatásával egyenértékű.
A Japánban március 11-én pusztító földrengés és szökőár miatt a fukusimai atomerőműben bekövetkezett balesetet kedden az 1986-os csernobili katasztrófával azonos kategóriába sorolták. Az ázsiai országban ugyanakkor egyelőre tizedannyi hasadóanyag került a szabadba, mint korábban az ukrán területen.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
