A kabinet képviselője expozéjában hangsúlyozta: a nyolc évvel ezelőtt alkotott közbeszerzési törvény átírása azért vált szükségessé, mert a közbeszerzések megítélése a korrupcióval forrt össze. Fónagy János szerint ez azért alakulhatott így, mert a hatályos jogszabály sok helyen követhetetlen, szakértői segítség nélkül pedig megérthetetlen.
Kiemelte: a kormány új szemlélettel, teljesen közérthetően alkotta meg az új közbeszerzési törvényt, amelynek részletszabályait további kisszámú végrehajtási rendelet határozhat meg, így a gyakorlatban nem ezeket, hanem a jogszabály szellemét kell majd figyelembe venni.
Az államtitkár szerint a kormány olyan intézkedéseket hoz, amelyek gátat szabnak a korrupciónak, a közszolgáltatók ugyanis a jövőben már nem kerülhetik ki leányvállalataikkal a közbeszerzést, továbbá bevezetik a fedezet bontás előtti ismertetését, így az ajánlatkérő erre hivatkozva a továbbiakban már nem nyilváníthatja eredménytelennek az eljárást. A javaslat emellett kizárná a közbeszerzésekből az átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű, offshore hátterű cégeket, továbbá biztosítanák az alvállalkozók kifizetését, illetve a kis- és középvállalkozások (kkv) segítése érdekében kötelezővé tehetik a részajánlatok benyújtását – ismertette.
Elmondta továbbá, hogy kifejezetten a kkv-k számára a nemzeti eljárásrenden belül lehetőség nyílik a hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárásokra is. Fónagy János aláhúzta, a javaslat az ellenőrzés és a szankcionálás területén is változtatásokat hoz, ezt a Közbeszerzések Tanácsa helyébe lépő közbeszerzési hatóság kezelheti. Hozzátette: jogorvoslatok gyorsítása érdekében – kizárólag az alkotmányosan nem kifogásolható esetekben – a bírósági felülvizsgálat is egyfokúvá válik, ami jelentős gyorsítást jelent, hiszen a bírósági eljárás így fél évre rövidülhet a korábbi egy-másfél éves gyakorlat helyett.
(MTI)
Újabb két H225M helikopter érkezik a Magyar Honvédséghez